https://orcid.org/0000-0003-2327-8163
![Sample our Humanities journals, sign in here to start your FREE access for 14 days]({"type":"image" , "src" : "/sda/5939/TOC-Subject-Sample-2021-Humanities.jpg"})
ABSTRACT
This article presents the origins, development and perspectives of history of education in Central and Eastern Europe. Both the issues and the region are very broad, as they concern many countries with quite large cultural and identity differences, but also with a relative geopolitical similarity. This similarity has created and continues to create similar conditions for researching activities in and teaching of the history of education. Moreover, after 1990, the opening up and development of the history of education in the international space can be observed in the region. To explore the presented issues, three countries in this region of Europe are presented as individual case studies: Poland, Hungary and the Czech Republic. A stroll down the path of the history of education in the countries indicated allows for a close and in-depth look at the genesis, development and perspective of the history of education.
Disclosure statement
No potential conflict of interest was reported by the authors.
Notes
1 For history of education as a field of study and research, see Joyce Goodman and Jane Martin, ‘History of Education: Defining a Field’, History of Education 33, no. 1 (2004): 1–10; Rita Hofstetter, Alexandre Fontaine, Solenn Huitric and Emmanuelle Picard, ‘Mapping the Discipline History of Education’, Paedagogica Historica 50, no. 6 (2014): 871–80; Sol Cohen and Marc Depaepe, ‘History of Education in the Postmodern Era: Introduction’, Paedagogica Historica 32, no. 2 (1996): 301–5; Thomas S. Popkewitz, ed., Rethinking the History of Education: Transnational Perspectives on Its Questions, Methods and Knowledge (New York: Palgrave Macmillan, 2013).
2 The term Central and Eastern Europe is an arbitrary one. It originated from the need to define this part of the region, which relates to geographical space, but neither geographers nor politicians agree on where its exact borders lie. In view of the very complicated and often intertwined history of states and nations, it is impossible to make a strict distinction among historical-geographical areas. However, in the context of this study, one can use the concise and mature synthesis offered by Piotr Wandysz, who focuses on the historical Czech Republic, Hungary and Poland treated as the core of Central and Eastern Europe. He defines Central and Eastern Europe more broadly as the area between the Baltic, the Adriatic, the Aegean and the Black Sea. In his work, he uses the principle of deep ties with the world of western civilisation as the basis for belonging to Central Europe, defined as an organic element of the Western European circle of civilisation. On this, see P. S. Wandycz, The Price of Freedom: A History of East Central Europe from the Middle Ages to the Present (London: Routledge, 2001).
3 More information on the history of education in Poland can be found, inter alia, in H. Barycz, Rozwój historii oświaty, wychowania i kultury w Polsce (Krakow: Polska Akademia Umiejętności, 1949); B. Nawroczyński, Polska myśl pedagogiczna (Lviv-Warsaw: Książnica Atlas, 1938); R. Wroczyński, Dzieje oświaty polskiej do 1795 r (Warsaw, 1983); R. Wroczyński, Dzieje oświaty polskiej do roku 1795 (Warsaw: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1983); B. Kurbis, ‘Poznański krąg katedralny. Pisma i księgi’, in Dzieje Poznania, ed. J. Topolski, vol. 1, part 1 (Warsaw: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1988); J. Hellwig, Dzieje historii wychowania w Polsce i jej twórcy (Poznan: Eruditus, 2001); A. Meissner, Historia i historycy wychowania na ziemiach polskich w XIX wieku (Lublin: Wydawnictwo Naukowe Innovativo Press, 2010); W. Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce 1918–1939: studium historiograficzne (Torun: Wydawnictwo Uniwersytetu Mikołaja Kopernika, 2000); W. Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce: 1944–1956 (Krakow: Wydawnictwo WAM, 2006); Andrzej Meissner and Władysława, eds., Słownik biograficzny polskiej historii wychowania: praca zbiorowa (Torun: Wydawnictwo Adam Marszałek, 2008).
4 Jan Brożek (1585–1652) was a writer, polemicist, historian of science, mathematician, astronomer, theologian and doctor. He graduated from the Krakow Academy, of which he was then a rector. His work was only published in 1780. See Polski Słownik Biograficzny, vol. 3 (Krakow: Polska Akademia Umiejętności, 1937), 1–3.
5 Hugo Kołłątaj (1750–1812) was a philosopher, political activist, clergyman and educational organiser. See Polski Słownik Biograficzny, vol. 13 (Wroclaw: Zakład Narodowy im. Ossolińskich - Wydawawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1967–1968), 335–46.
6 This fragment is included in a larger work titled Hugo Kołłątaj, Stan oświecenia w Polsce w ostatnich latach panowania Augusta III (1750–1764), ed. E. Raczyński (Poznań: Drukarnia na Garbarach, 1841), which describes in general the history of education in Poland between 1750 and 1795.
7 Barycz, Rozwój historii oświaty, wychowania i kultury w Polsce, 6.
8 Komisja Edukacji Narodowej (KEN) was a central organ of the educational authorities established on 14 October 1773 by King Stanisław August Poniatowski. It took place after Pope Clement XIV suppressed the Society of Jesus, which led to the dissolution of the schools run by the Society. KEN was the first educational authority in Europe and in Poland that acted as a ministry of education. Many studies concerning the activity of KEN exist, including T. Wierzbowski, Komisya Edukacyi Narodowej 1773–1794: monografia historyczna, vol. 1 (Warsaw: Drukarnia i litografia Jana Cotty, 1911); S. Kot, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794 (Krakow: Gebethner i Wolff, 1923); B. Suchodolski, Komisja Edukacji Narodowej na tle roli oświaty w dziejowym rozwoju Polski (Warsaw: Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, 1973); K. Mrozowska, Komisja Edukacji Narodowej, 1773–1794 (Warsaw: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1973); the latter is a compilation prepared and published by a team of Polish researchers as part of a series entitled ‘Komisja Edukacji Narodowej model szkoły i obywatela: koncepcje, doświadczenia i inspiracje’ (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018). The compilation includes 14 volumes: K. Bartnicka, K. Dormus and A. Wałęga, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794. Cz. I, O Komisji – Wprowadzenie, Cz. II – Wybór tekstów źródłowych, vol. 1 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); A. Meissner and A. Wałęga, eds., Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: słownik biograficzny, vol. 2 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); J. Ryś, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: Akademia Krakowska, Szkoła Główna Koronna, vol. 3, part 1 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); J. Kamińska, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: Akademia Wileńska Szkoła Główna Wielkiego Księstwa Litewskiego, vol. 3, part 2 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); D. Żołądź-Strzelczyk et al., Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Wielkopolskim, vol. 4 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); K. Bartnicka and K. Dormus, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Mazowieckim, vol. 5 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); A. Meissner, R. Ślęczk a and M. Pękowska, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Małopolskim, vol. 6 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); A. Massalski and E. Kula, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Wołyńskim i Ukraińskim, vol. 7, vol. 8 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); M. Ausz, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Pijarskim, vol. 9 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); I. Szybiak and K. Buczek, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Żmudzkim, vol. 10 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); J. Kamińska, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Litewskim, vol. 11 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); W. Jamrożek and J. Szablicka-Żak, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Nowogródzkim, vol. 12 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018); S. Walasek, Komisja Edukacji Narodowej 1773–1794: szkoły w Wydziale Poleskim, vol. 13 (Warsaw: Wydawnictwo IHN PAN, 2018).
9 Towarzystwo do Ksiąg Elementarnych (1775–1792), (TdKE) was a Polish academic society established by KEN on 10 February 1775. It acted as an advisory body to KEN, mainly preparing curricula and schoolbooks for Polish schools.
10 ‘Ustawy Komisji Edukacji Narodowej dla stanu akademickiego i na szkoły w krajach Rzeczypospolitej przepisane w Warszawie w roku 1783’, wyd. ed. Stanisław Sobieski (Lviv: Seyfarth i Czajkowski, 1872), https://www.wbc.poznan.pl/dlibra/show-content/publication/edition/64662?id=64662 (accessed July 21, 2022).
11 G. Piramowicz, Powinności nauczyciela (Warsaw: w Drukarni Nadworney J.K. Mci i P. Kom. E. Naro, 1787), https://www.sbc.org.pl/dlibra/show-content/publication/edition/97734?id=97734 (accessed July 15, 2022).
12 The Partitions of Poland took place in 1772–1795 and resulted from the country’s inability to reform. Poland vanished from the map due to three Partitions, one in 1772 (Russia, Prussia, Austria), another in 1793 (Russia, Prussia) and the last one in 1795 (Russia, Prussia, Austria). Poland regained full independence in 1918.
13 For more on this topic, see Meisner, Historia i historycy wychowania.
14 Polish pedagogical thought of the nineteenth century was primarily national in character, which was dictated by the partitioning of the Polish state. See on this subject, for example, B. Nawroczyński, ‘Pedagogika narodowa w latach 1880–1925’, Kultura i Wychowanie 1 (1936–1937), 1–61; C. Majorek, ‘Polska myśl pedagogiczna w zaborze austriackim (1772–1918)’, Przegląd Historyczno-Oświatowy nos. 3–4 (1992), 101–23.
15 ‘Organic work’ and ‘work at the grassroots’ were concepts advanced by nineteenth-century Polish positivists according to which the nation’s vital powers should be devoted to promoting the economic development of the rural population, rather than to fruitless national uprisings against the overwhelming militaries of the partitioning empires.
16 Barycz, Rozwój historii oświaty, wychowania i kultury w Polsce, 16.
17 Meissner, ‘Wkład Galicji w rozwój historii wychowania’, Chowanna 2, no. 11 (1998): 47–61.
18 For more on this topic, see S. Truchim, Historia szkolnictwa i oświaty polskiej w Wielkim Księstwie Poznańskim 1815–1915, vol. I i II (Łódź: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1967, 1968); R. Kucha, Oświata elementarna w Królestwie Polskim w latach 1864–1914 (Lublin: Krajowa Agencja Wydawnicza, 1982).
19 See A. Meissner, ‘Polskie podręczniki do historii wychowania’, Rozprawy z Dziejów Oświaty, no. 32 (1989): 157–67; A. Wałęga, Polskie podręczniki i wydawnictwa pomocnicze do historii wychowania okresu zaborów i II Rzeczypospolitej (Toruń: Wydawnictwo Adam Marszałek, 2011).
20 A. Łuczkiewicz, Szkolnictwo na podstawie historycznego rozwoju i zasad wychowania podług planu przepisanego dla Seminaryów nauczycielskich (Lviv: Nakładem księgarni Gubrynowicza i Schmidta, 1872), http://pbc.up.krakow.pl/Content/5437/szkolnictwo_na_podstawie_history_luczkiewicz_antoni_000253.pdf (accessed July 4, 2022).
21 W. Seredyński, Rys dziejów wychowania w biografijach i szkicach ze szczególnym uwzględnieniem szkoły ludowej w Austryi i Polsce dla użytku seminaryjów nauczycielskich polskich (Tarnów: Nakładem własnym, 1891).
22 F. Majchrowicz, Historya pedagogii dla użytku seminariów nauczycielskich (Drohobycz: Nakładem autora, 1901), https://bc.radom.pl/dlibra/show-content/publication/edition/14590?id=14590 (accessed July 5, 2022).
23 K. Schmidt, Geschichte der Pädagogik (Cöthen: Paul Schettlers Verlag, 1860).
24 Meissner, Historia i historycy wychowania, 53–60.
25 B. F. Trentowski, Chowanna, czyli system pedagogiki narodowej jako umiejętności wychowania, nauki i oświaty, słowem wykształcenia naszej młodzieży (Poznan: Księgarnia Nowa, 1842).
26 Polish messianism was an important characteristic of the nineteenth century. As in other forms of messianism, Polish messianists referred to their homeland as the Christ of Europe or as the Christ of Nations crucified during the foreign partitions. This concept, identifying Poles collectively with the messianic suffering of the crucifixion, saw Poland as destined – like Christ – to return to glory.
27 See, e.g., K. Wróblewski, Bronisław Trentowski (1807–1869). Szkic biograficzny. W trzydziestą rocznicę zgonu autora ‘Chowanny’ (Lviv, 1899); Słownik biograficzny.
28 Meissner, Historia i historycy wychowania, 60–95.
29 Karol Libelt (1807–1875) was a philosopher, and political and social activist. As a philosopher, he strove to create a national philosophy based on messianic philosophy and Hegelian philosophy.
30 E. Estkowski, ‘Czy potrzeba uczyć historyi pedagogiki po seminariach’, Szkoła polska pismo miesięczne poświęcone pedagogice, part 1, 3, (1849): 154–71, https://www.wbc.poznan.pl/dlibra/publication/34981/edition/52117/content (accessed November 28, 2021); H. Rowid, ‘Stanowisko Ewarysta Estkowskiego w dziejach pedagogii narodowej’, Ruch Pedagogiczny, no. 9–10 (1920): 165–77; J. Hellwig, Ewaryst Estkowski (1820–1856) prekursor nowatorstwa pedagogicznego w Polsce (Poznan: Pedagogiczna Biblioteka Wojewódzka, 1984).
31 A. Wałęga, Początki akademickiej historii wychowania w Polsce: Antoni Karbowiak (1856–1919) (Toruń: Wydawnictwo Uniwersytetu Mikołaja Kopernika, 2007), 55–67.
32 H. Barycz, ‘Antoni Karbowiak - człowiek i dzieło: w pięćdziesięciolecie zgonu’, Kwartalnik Historii Nauki i Techniki 14, no. 2, (1969): 259–86, https://bazhum.muzhp.pl/media/files/Kwartalnik_Historii_Nauki_i_Techniki/Kwartalnik_Historii_Nauki_i_Techniki-r1969-t14-n2/Kwartalnik_Historii_Nauki_i_Techniki-r1969-t14-n2-s259-286/Kwartalnik_Historii_Nauki_i_Techniki-r1969-t14-n2-s259-286.pdf (accessed July 13, 2022).
33 These include: A. Karbowiak, Dzieje wychowania i szkół w Polsce w wiekach średnich, part 1, from 966 to 1363 (Petersburg: nakładem Księgarni K. Grendyszyńskiego, 1898); A. Karbowiak, Dzieje wychowania i szkół w Polsce, vol. 2, wieki średnie, part 2, the third period, from 1364 to 1432 (Petersburg: nakładem Księgarni K. Grendyszyńskiego, 1903); A. Karbowiak, Dzieje wychowania i szkół w Polsce, vol. 3, the interim period from 1433 to 1510 (Lviv: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1923); A. Karbowiak, Polskie czasopisma pedagogiczne (Warsaw: Kasa im. Mianowskiego, 1912); on Antoni Karbowiak see Wałęga, Początki akademickiej historii wychowania w Polsce.
34 Akademia Umiejętności (AU) was a Polish academic institution established in Krakow in 1872. It emerged from Towarzystwo Naukowe Krakowskie, which had been founded in 1815. After 1918 AU morphed into Polska Akademia Umiejętności (PAU).
35 For more on this subject, see J. Hulewicz, ‘Wysiłki Akademii Umiejętności na polu badań z historii oświaty i szkolnictwa w latach 1873–1918. (Fragment z dziejów PAU)’. Sprawozdanie Polskiej Akademii Umiejętności 51 (1950), 447–51; Hulewicz, ‘Komisja do Badań w Zakresie Historii Literatury i Oświaty w Polsce Akademii Umiejętności 1876–1918. (Fragment z dziejów PAU)’, Sprawozdanie Polskiej Akademii Umiejętności 51 (1950), 188–92; Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce 1918–1939: studium historiograficzne (Torun: Wydawnictwo Uniwersytetu Mikołaja Kopernika, 2000), 16–17; Hellwig, Dzieje historii wychowania, 58.
36 Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce 1918–1939, 18.
37 ‘Encyklopedia Wychowawcza’ is a multivolume Polish encyclopaedia of pedagogics published in 1880–1923; see, e.g., vol. 1, http://pbc.up.krakow.pl/dlibra/docmetadata?id=2191&from=&dirids=1&ver_id=&lp=2&QI= (accessed July 7, 2022).
38 Jan Tadeusz Lubomirski (1826–1908) was an economic, social and educational activist and historian. He was born on 24 (or 28) October 1826 in Stanisławów. He completed secondary school in Tsarskoye Selo. He studied in Paris, where he made a close acquaintance with Ch. Montalembert, which had a significant influence on the formation of his views. Upon returning to Poland in 1852, he was active in the field of education; he was a member of the Council for Public Education; he belonged to the Agricultural Society of landowners and industrialists, who called for the restoration of political and administrative autonomy for the Kingdom of Poland, independent of the Russian partitioners. See J. Lubomirski, Encyklopedia Wychowawcza, vol. VII (Warsaw: Nakład Gebethnera i Wolfa, 1909), 220–7; Polski Słownik Biograficzny, vol. XVIII (Wrocław: Zakład Narodowy im. Ossolińskich - Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1973), 58–60.
39 Edmund Stawiski (1813–1890) was a landowner activist, publicist, economist and agricultural historian. He was one of the initiators of the ‘Encyklopedia Wychowawcza’ and was on its editorial board until volume 4. See Polski Słownik Biograficzny, vol. 43 (Warsaw: Wydawnictwo Towarzystwa Naukowego Societas Vistulana, 2004–2005), 12–14.
40 Stanisław Przystański (1820–1887) was a physicist, teacher, professor and dean of the Warsaw School of Economics; he was also principal of the Leopold Kronenberg Private School of Commerce. In addition to lectures in specialist fields, he introduced supplementary subjects such as history and literature into the curriculum. Throughout his time at the school, he opposed the Russification tendencies of the tsarist educational authorities and stood up for Polish teachers. He was one of the founders and co-editor of the Encyklopedia Wychowawcza, and the author of numerous articles on physics published therein. See Polski Słownik Biograficzny, vol. 29 (Wrocław: Zakład Narodowy im. Ossolińskich - Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1986), 242–4.
41 Józef Kazimierz Plebanski (1831–1897) was a historian, and professor at the Warsaw School of Economics. He gave an extensive overview of the importance and history of European universities, and gave lectures on history and geography, which were very popular. He was also editor of the Warsaw Gazette. Plebanski was a supporter of organic work. He was on the editorial board of the first four volumes of the Encyclopaedia Wychowawcza (1881–1890). See Polski Słownik Biograficzny, vol. 26 (Wrocław: Zakład Narodowy im. Ossolińskich - Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1981), 707–9.
42 Meissner, Historia i historycy wychowania, 41–3.
43 J. Bieliński, Fontes et commentiationes historiam scholarum superiorum in Polonia illustrantes, II, Materiały i opracowania dotyczące historyi wyższych zakładów naukowych w Polsce. II., Uniwersytet Wileński (1579-1831), vol. 1 (Krakow: Druk W. L. Anczyca i Spółki, 1899-1900), http://cybra.p.lodz.pl/Content/17583/UnWil1.pdf (accessed December 1, 2021).
44 Poznańskie Towarzystwo Przyjaciół Nauk, http://ptpn.poznan.pl/en/about-ptpn/history (accessed December 1, 2021); Towarzystwo Naukowe Warszawskie, http://www.tnw.waw.pl/index.php/ct-menu-item-14 (accessed December 1, 2021); Towarzystwo Przyjaciół Nauk w Wilnie was active in the period 1906–1940, conducting mainly regional research in the area near Vilnius; Towarzystwo Naukowej Pomocy im. Karola Marcinkowskiego was a social and educational organisation founded in 1841. It was the first Polish institution to offer stipends to gifted young people from poor backgrounds. It made a significant contribution to promoting the Polish national identity. It operated until 1939; more information can be found in J. Jakóbczyk, Towarzystwo Naukowej Pomocy w Wielkopolsce 1841–1939 (Poznan: Wydawnictwo Poznańskie, 1985); J. Hellwig, Rola Towarzystwa Naukowej Pomocy im. Karola Marcinkowskiego w awansie społeczno-zawodowym młodzieży polskiej (Poznan: Eruditus, 1994); J. Dybiec, Mecenat naukowy i oświatowy w Galicji 1860–1918 (Warsaw: Zakład Narodowy im. Ossolińskich - Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1981).
45 Towarzystwo Szkoły Ludowej (TSL) conducted extensive educational activities in the period 1891–1940 in Galicia; Towarzystwo Czytelni Ludowych (TCL) was established in Poznan in 1880 as a reaction to the intensifying Germanisation in the part of Poland annexed to Prussia. Its aim was to promote Polish national identity among the people, mostly via founding libraries and reading rooms and by holding lectures. It operated until 1938.
46 Hellwig, Dzieje historii wychowania, 66.
47 More general info on the creators of the history of education in Poland in the twentieth century can be found in: Teresa Gumuła, Józef Krasuski and Stanisław Michalski, eds., Historia wychowania w XX wieku. Dorobek i perspektywy (Kielce: Wydawnictwo i Zakład Poligrafii Instytutu Technologii Eksploatacji, 1998).
48 See also Gumuła, Historia wychowania; Teresy Gumuły, Józefa Krasuskiego, and Stanisława Michalskiego, Historia wychowania w XX wieku. Dorobek i perspektywy, pod. red. (Kielce, 1998).
49 S. Kot, Historia wychowania. Zarys podręcznikowy, vol. 1 (Lviv: Państwowe Wydawnictwo Książek Szkolnych, 1934), https://bc.radom.pl/dlibra/show-content/publication/edition/%208179?id=8179%20 (accessed July 15, 2022); S. Kot, Historia wychowania. Zarys podręcznikowy, vol. 2 (Lviv: Państwowe Wydawnictwo Książek Szkolnych, 1934), https://bc.radom.pl/%20dlibra/show-content/publication/edition/8197?id=8197%20 (accessed July 15, 2022).
50 For more on this topic, see: Meissner, ‘Polskie podręczniki do historii wychowania’; A. Wałęga, Polskie podręczniki i wydawnictwa pomocnicze do historii wychowania okresu zaborów i II Rzeczypospolitej.
51 ‘Przegląd Historyczno-Oświatowy’ is one of the oldest Polish historical-pedagogical journals; for more on this topic, see Attila Nóbik, Iveta Kestere and Justyna Gulczyńska, ‘History of Education Journals and the Development of Historical Research on Education in Eastern Europe (1990–2016)’, Bildungsgeschichte. International Journal for the Historiography of Education 9, no. 2 (2019), 141–55.
52 K. Mrozowska, ‘Obecna sytuacja historii wychowania jako przedmiotu kształcenia pedagogicznego’, Przegląd Historyczno-Oświatowy no. 4 (1971), 503-8.; K. Mrozowska, ‘Historia oświaty i wychowania w Polsce w latach 1918-1978 – przeszłość, stan obecny, perspektywy’, Kwartalnik Pedagogiczny 93, no. 3 (1979), 69-78; J. Miąso, ‘Historia oświaty i wychowania oraz perspektywy jej rozwoju’, Kwartalnik Pedagogiczny 93, no. 3 (1979), 79-82.
53 ‘Dyskusja nad rolą i znaczeniem historii oświaty i wychowania’, Przegląd Historyczno-Oświatowy no. 4 (1971), 501-47.
54 For more on this topic, see A. Meissner, ‘Polskie podręczniki do historii wychowania’, Rozprawy z Dziejów Oświaty no. 32 (1989), 155-67.
55 October 1956, Polish thaw, or Gomułka’s thaw, marked a change in the policy of communist mono-party rule in Poland. It was linked to grassroots social movements triggered by a series of events that began with the death of Stalin (1953): the disclosure of Khrushchev’s secret paper; the events of Poznań in June 1956; and the split in the ruling Polish United Workers’ Party.
56 S. Wołoszyn, ‘Historyczny rozwój wychowania i oświaty’, in Zarys pedagogiki, vol. 1, ed. B. Suchodolskiego (Warsaw: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1964), 41 (own translation).
57 Meissner, Polskie podręczniki, 164.
58 For an extensive discussion of the controversy surrounding textbooks on the history of education in the post-war period, see Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce 1944–1956, 199–209.
59 Stanisław Kot, ‘Zarys dziejów wychowania jako funkcji społecznej’, in Encyklopedia Wychowania, vol. 1, ed. St. Łemicki (Warsaw: Wydawnictwo Naszej Księgarni, 1934), 571, https://polona.pl/item/encyklopedja-wychowania-t-1-wychowanie,MTMxMDAzNTU1/614/#info:metadata (accessed July 17, 2022); T. Gumuła, Introduction, in Historia wychowania, 9–11.
60 See amongst others T. Gumuła, ‘Introduction’, in Historia wychowania, 9–10. See also among others, Teresa Gumuła, Józef Krasuski and Stanisław Michalski, eds., Historia wychowania w XX wieku. Dorobek i perspektywy (Kielce: Instytut Pedagogiki i Psychologii, 1998)..
61 J. Dybiec, Cz. Majorek, Informator Historii Wychowania w Polsce (Krakow, Wydawnictwo Kraków, s.n., 1985). For more on this topic, see A. Meissner, ‘Przegląd Historyczno-Oświatowy’, Współcześni twórcy historii wychowania. Z badań nad historią wychowania jako dyscypliną naukową, 1–2 (2021).
62 Szulakiewicz, Historia oświaty i wychowania w Polsce 1918–1939, 195–96.
63 For more on the Society for the History of Education, see Nóbik et al., ‘History of Education Journals’.
64 A. Meissner and R. Ślęczka, ‘Zachowani w pamięci. Wykaz zmarłych historyków wychowania w Polsce do XVIII do XXI wieku’, Przegląd Historyczno-Oświatowy, no. 1–2 (2020): 205–36; A. Meissner and R. Ślęczka, ‘Współcześni twórcy historii wychowania. Z badań nad historią wychowania jako dyscypliną naukową’, Przegląd Historyczno-Oświatowy, no. 1–2 (2021): 60–89.
65 See: Nóbik et al., ‘History of Education Journals’.
66 For more general information on the internationalisation of the history of education, see Joelle Droux and Rita Hofstetter, ‘Going International: The History of Education Stepping Beyond Borders’, Paedagogica Historica 50, no. 1–2 (2014): 1–9.
67 Marcelo Caruso, ‘World Systems, World Society, World Polity: Theoretical Insights for a Global History of Education’, History of Education 37, no. 6 (2008): 825–40.
68 See, e.g., K. Puchowski, ‘Between Orator Christianus and Orator Politicus: History Teaching and Books in Jesuit Colleges in Poland and Lithuania (1565–1773)’, Paedagogica Historica 38 (2002): 228–49; J. Gulczyńska, ‘The Student in the Polish Socialist Secondary School (1945–1989): A Cultural Context’, Paedagogica Historica 53 (2017): 170–88; K. Gawlicz and M. Starnowski, ‘For Child and Social Justice: Radical Approaches in Education and Care for Young Children in Interwar Poland’, Early Years 38, no. 2 (2018): 197–211; M. Łopot, ‘In Search for Historic Sources of Humanistic Dimensions of School Inspections’, Paedagogica Historica (forthcoming); M. Łopot, ‘How to Teach Mosaic Religion in Public Schools? The Dilemmas Facing Galician Jews in the Period of Autonomy (1867–1918)’, Journal of Jewish Education 86, no. 4 (2020): 375–99.
69 M. Depaepe, ‘Rozważania o naturze historii wychowania. Nota dyskusyjna’, Kwartalnik Pedagogiczny 148, no. 2 (1993): 99–102; S. Wołoszyn, ‘Apologia historii wychowania. Na marginesie noty dyskusyjnej M. Depaepe’a’, Kwartalnik Pedagogiczny 148, no. 2 (1993): 103–6; R. Dutkowa, ‘Uwagi nad rozważaniami o naturze historii wychowania M. Depaepe’a’, Kwartalnik Pedagogiczny 148, no. 2 (1993): 107–10; Cz. Majorek, ‘Glosa do rozważań o historii wychowania’, Kwartalnik Pedagogiczny 148, no. 2 (1993): 111–24.
70 Katalin Kéri, Mi a neveléstörténet? A diszciplína múltja, jelene és jövője (Pécs: JPTE Tanárképző Intézet, 2017), https://mek.oszk.hu/01800/01886/html/ (accessed February 3, 2022).
71 Kéri, ‘Mi a neveléstörténet’, https://mek.oszk.hu/01800/01886/html/ (accessed December 5, 2021).
72 Gábor Orosz, ‘Prohászka Lajos egyetemi neveléstörténeti előadásai’, in A szellemtudományi pedagógia magyar recepciója, ed. András Németh (Budapest: Gondolat), 118.
73 Németh, A magyar pedagógia tudománytörténete, 293–362.
74 Ernő Fináczy, ‘Neveléstörténet (Neveléstörténelem)’, in Pedagógiai Lexikon, vol. II, ed. Ernő Fináczy, Gyula Kornis and Ferenc Kemény (Budapest: Révai Irodalmi Intézet), 390.
75 Lajos Orosz, A magyar nőnevelés úttörői (Budapest: Tankönyvkiadó, 1962).
76 Ottó Vág, Az óvodai nevelés kialakulása (Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat, 1969).
77 Elemér Kelemen, Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának időszakában, 1868–1918 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985).
78 Written by Mátyás Bajkó, László Felkai, Sándor Komlósi, Domonkos Kosáry, Béla Köpeczi, István Mészáros, Lajos Orosz and Endre Zibolen.
79 Márton Horváth, ed., A magyar nevelés története, vol. 1 (Budapest: Tankönyvkiadó, 1988); Márton Horváth, ed., A magyar nevelés története, vol. 2 (Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1993).
80 István Mészáros, Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981).
81 István Mészáros, A magyar nevelés és iskolatörténet kronológiája (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996).
82 István Mészáros, Magyar iskolatípusok 996–1990 (Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1991).
83 István Mészáros, Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996–1948. Általánosan képző középiskolák (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988).
84 László Jáki and Ferencné Ulrich, Magyar pedagógiai irodalom 1919–1944: Önálló művek (Budapest: OPKM, 1965); Mária Baranyai, Adolf Keleti and László Jáki, A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája, 1841–1958 (Budapest: OPKM, 1987); László Jáki, Magyar pedagógiai irodalom, 1919–1944: Folyóiratcikkek (Budapest: OPKM, 1991).
85 Magyarországi Iskolai Értesítők Bibliográfiája 1744–1948, https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok_bibliografiaja/ (accessed December 5, 2021).
86 Tibor Csík, Emlékezés Jáki Lászlóra, 2020, https://www.opkm.hu/?lap=hir%2Fegyhir&hir_id=616&fbclid=IwAR2m1KjcUOcFN-IpamvPCh__sCGXLxZQ-oNK8uKbStHvcadMTrP3oOkyPqQ (accessed December 5, 2021).
87 Viktor Karády, Felekezeti egyenlőtlenségek és iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok (Budapest: Replika-könyvek, 1997).
88 Péter Tibor Nagy, Utak felfelé: Oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon (Budapest: Oktatáskutató Intézet and Új Mandátum, 2010).
89 Zsuzsanna Hanna Biró, Bölcsészdiploma és társadalom: Német szakos középiskolai tanárok Magyarországon (1895–1945): a tanulmányi és szakmai karrier társadalmi meghatározottsága (Budapest: Gondolat Kiadó, 2015).
90 I. Gábor Kovács and Árpád Takács, A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I: A protestáns felekezeti-művelődési alakzatokhoz tartozók ősfái (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018); I. Gábor Kovács, Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok: Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok (Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011).
91 Csaba Sasfi, Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében (Budapest: Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2013).
92 Irén Virág, A magyar arisztokrácia neveltetése (1790–1848) (Eger: EKF Líceum Kiadó, 2013); Magdolna Rébay ed., … szelíd, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban … : Arisztokraták nevelése-oktatása Magyarországon a XIX–XX. században (Szeged: Belvedere Meridionale, 2017).
93 Éva Szabolcs, Gyermekből tanuló. Az iskolás gyermek 1868–1906 (Budapest: Gondolat, 2010); Béla Pukánszky, A gyermekkor története (Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2001); Béla Pukánszky, A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben (Pécs: Iskolakultúra Könyvek, 2005); Júlia Tészabó, A gyermekjáték a 19–20. század fordulóján (Budapest: Pont Kiadó, 2003); Júlia Tészabó, Játék-pedagógia, gyermek kultúra (Budapest: Gondolat Kiadó, 2011); Judit Hegedűs, Javítóintézeti neveltek 1945–50 között Aszódon (Budapest: Önkonet Kft., 2005).
94 Ildikó Müller, ‘Nők iskolája az első magyar lánygimnázium oktatói és diákjai, 1896–1917’, in A mesterség iskolája: Tanulmányok Bácskai Vera 70. születés napjára, ed. Zsombor Bódy, Mónika Mátay and Árpád Tóth (Budapest: Osiris Kiadó, 2000), 202–26; Ildikó Müller, ‘A budapesti állami felsőbb leányiskola leánygimnáziumi tanfolyama 1897–1918’, in Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században: Tanulmányok, ed. István Feitl and András Sipos (Budapest: Napvilág Kiadó, 2004), 45–59; Béla Pukánszky, A nőnevelés évezredei: Fejezetek a lányok nevelésének történetéből (Budapest: Gondolat Kiadó, 2006); Magdolna Rébay, Leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban: A jogi szabályozás az 1870-es évektől 1945-ig (Budapest: Új Mandátum, 2009); Orsolya Kereszty, Nőnevelés és nemzetépítés Magyarországon 1867–1918 (Sopron: Novum Kiadó, 2010); Katalin Kéri, Hölgyek napernyővel: Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914 (Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2008); Katalin Kéri, Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon: nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással (Pécs: Kronosz, 2018); Marianna Ács, Még a kövek is … : Nőnevelés a Felsőbaranyai Református Egyházmegye polgári leányiskolájában és internátusában (1916–1948) (Pécs: IDResearch Kft. and Publikon, 2017).
95 For example, András Németh, György Mikonya and Ehrenhard Skiera eds., Életreform és reformpedagógia – a nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója (Budapest: Gondolat Kiadó, 2005); Johanna Hopfner and András Németh, eds., Pädagogische und kulturelle Strömungen in der k.u.k. Monarchie. Lebensreform, Herbartianismus und reformpädagogische Bewegungen (Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, 2008); István Dániel Sanda, ‘A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései’, Iskolakultúra 18, no. 9–10 (2008): 129–42; András Németh and Veronika Pirka, Az életreform és reformpedagógia – Recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében (Budapest: Gondolat Kiadó, 2013).
96 Such as András Németh, Emberi idővilágok – pedagógiai megközelítések (Budapest: Gondolat Kiadó, 2010).
97 László Brezsnyánszky and Imre Fenyő, eds., A debreceni iskola (Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék, 2004); László Brezsnyánszky, ed., A ‘Debreceni Iskola’ neveléstudomány-történeti vázlata (Budapest: Gondolat Kiadó, 2007); Tamás Vincze, Alkotás és iskolateremtés: Pedagógia tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között (Debrecen: Debrecen University Press, 2017).
98 Németh, A magyar pedagógia tudománytörténete; András Németh and Zsuzsanna Hanna Biró, A magyar neveléstudomány a 20. század második felében (Budapest: Gondolat Kiadó, 2009).
99 Béla Pukánszky, Schneller István (Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1990); József Gácser and Béla Pukánszky, Tettamanti Béla élete és pedagógiai munkássága (Szeged: SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, 1992).
100 Erzsébet Golnhofer, Hazai pedagógiai nézetek 1945–1949 (Pécs: Iskolakultúra Könyvek, 2004); Erzsébet Golnhofer and Éva Szabolcs, ‘A Szocialista Nevelés Könyvtára 1950–1957: Politikai termék vagy tudományos produktum?’, in Mestermunka: A neveléstudomány aktuális diskurzusai, ed. Imre Garai, Katalin Kempf and Beatrix Vincze (Budapest: ELTE PPK, L’Harmattan Kiadó, 2020), 160–73; Erzsébet Golnhofer, Hazai pedagógiai nézetek 1945–1949 (Pécs: Iskolakultúra Könyvek, 2004).
101 Géza Sáska, ‘Igény az igazság monopóliumára I–II: A politikai és a világnézeti marxizmus–leninizmus a sztálini kor pedagógia tudományában’, Pedagógiatörténeti Szemle 4, no. 1–2 (2018): 1–52.
102 Tibor Darvai, ‘A szocialista neveléslélektan megteremtése Magyarországon az 1960-as években’, Iskolakultúra 29, no. 8 (2019): 47–67; Tibor Darvai, ‘Makarenko-értelmezések Magyarországon a hosszú 1950-es években’, Iskolakultúra 31, no. 5 (2021): 27–40.
103 Gabriella Baska, Mária Nagy and Éva Szabolcs, Magyar Tanító, 1901 (Pécs: Iskolakultúra Könyvek, 2001); Elemér Kelemen, A tanító a történelem sodrában (Pécs: Iskolakultúra, 2007); László Brezsnyánszky and Imre Fenyp, eds., Gyakorlógimnázium a Simonyi úton: A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma 1936–1949 (Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, 2009); Gabriella Baska, Iskola, gyermek és tanítói ideál a 19. és 20. század fordulóján (Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 2008); Péter Donáth, A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből, 1868–1958 (Budapest: Trezor Kiadó, 2008); Péter Donáth, Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon, 1945–1960 (Budapest: Trezor Kiadó, 2008); Mária Kovátsné Németh, Győri tanítóképzés 1778–2008 (Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 2008); Andor Ladányi, A középiskolai tanárképzés története (Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2008); Norbert Gombos, A közép- és a felsőfokú tanítóképzés fejlődése Magyarországon: a korabeli központi tantervek tükrében (Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, SZIE Tanárképző Intézet Kiadványa, 2011); Alice Dombi, Primus inter pares: Pedagógiai professzió és programadó nevelők a 19. században (Szeged: Universitas Szeged Kiadó, 2012); András Németh, Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945 (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012); Imre Garai, A tanári elitképzés műhelye: A Báró Eötvös József Collegium története 1895–1950 (Budapest: ELTE Eötvös József Collegium, 2015); Márkus Keller, Experten und Beamte: Die Professionalisierung der Lehrer höherer Schulen in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts – Ungarn und Preußen im Vergleich (Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 2015); Natasa Fizel, A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868–1947): Esély az együttműködésre – Professzionalizáció és intézményesülés (Budapest: Gondolat Kiadó, 2018); Beatrix Vincze, Tanári életutak a 20. század második felében (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018); Tamás Vincze, ‘Németh László tanáreszménye’, Iskolakultúra 28, no. 7 (2018): 80–100; Imre Pornói, ‘Magatartási nehézségek kezelése a XX. század első felének magyar népiskoláiban’ Különleges bánásmód 5, no. 2 (2019): 41–54; Attila Nóbik, A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában (Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2019); Zsuzsanna Mária Takács, A pedagógia zsonglőrei: Két baranyai tanító életútja a 20. század folyamán (Pécs: Institutio Kiadó, 2020); Ernő Kiss, László Trencsényi and Árpád Hudra, eds., Abszolút pedagógusok: Új szempontok a XX. századi értelmiségtörténet kutatásához (Budapest: LÉTRA Alapítvány and Magyar Pedagógiai Társaság, 2021).
104 For example, János Ugrai, Az utolsó szögig: A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815–ből (Sárospatak: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, 2009); János Ugrai, A Sárospataki Református Kollégiumból távozó tógátusdiákok, 1781–1873 (Tiszaújváros: s. n., 2012).
105 For example, Katalin Fehér, Értelmiség és nevelés a felvilágosodás kori Magyarországon (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2017).
106 Péter Tibor Nagy, Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: Oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon (Budapest: Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Könyvkiadó, 2002); Péter Tibor Nagy, A növekvő állam árnyékában: Oktatás, politika 1867–1945 (Budapest: Gondolat Kiadó, 2011).
107 Lajos Somogyvári, ‘Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953–1962)’, Neveléstudomány 3, no. 3 (2015): 56–68; Lajos Somogyvári, ‘Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917–1958)’, Iskolakultúra 26, no. 1 (2016): 82–92.
108 Miklós Mann, Budapest oktatásügye (Budapest: Ökonet, 2002).
109 Gábor Újváry, ‘Egy európai formátumú államférfi’: Klebelsberg Kuno (1875–1932) (Budapest and Pécs: Virágmandula Kft. and Kronosz Kiadó, 2014); Gábor Újváry, Kulturális hídfőállások: A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében (Budapest: Ráció Kiadó, 2017).
110 Adrienn Nagy, ‘Fiume dualizmus kori oktatásügye és a Magyar Kiviteli Akadémia: A magyarosítás és a szakoktatás kiépítése’, Korall 15, no. 56 (2014): 118–45; Adrienn Nagy, ‘Kereskedelmi iskolák az oktatáspolitika és a munkaerőpiac képviselőinek kereszttűzében 1850 és 1906 között’, Képzés és gyakorlat 13, no. 3–4 (2015): 153–68.
111 Katalin Vörös, ‘A magyar iparoktatás “hadi útja”: A magyar szakképzés kihívásai az első világháború éveiben’, Per aspera ad astra 2, no. 2 (2015): 41–67.
112 István Dániel Sanda, ‘Trefort Ágoston munkássága – Különös tekintettel a szakképzés megújításában játszott szerepére’, in Új kutatások a neveléstudományokban 2014: Oktatás és nevelés – Gyakorlat és tudomány, ed. Zoltán Tóth (Debrecen: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, 2015), 291–303.
113 Ágnes Dárdai and Tamás Katona, ‘Az első világháború a szomszédos országok és hazánk történelemtankönyveiben: Összegzés’, in Az első világháború a szomszédos országok és hazánk történelemtankönyveiben, ed. Tamás Peregi (Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015), 140–90; Zsófia Molnár-Kovács, A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai: Tanulmányok és forrásgyűjtemény (Pécs: Capillatus, 2017); Zsófia Molnár-Kovács, A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918) (Pécs: Institutio Kiadó, 2019).
114 B. Gábor Albert, Súlypontok és hangsúlyeltolódások: Középiskolai történelemtankönyvek a Horthy-korszakban (Pápa: Pannon Egyetem, 2006).
115 Beatrix Vincze, ‘Az orosz nyelvkönyvek ideológiai tartalmának változásai Magyarországon 1949 és 1989 között’, in XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia: 21st Conference on Educational Sciences: Absztraktkötet, ed. Gyöngyvér Molnár and Edit Tóth (Szeged: MTA PTB, SZTE NI, 2021), 498.
116 Katalin Kéri, ‘Gyermekkép Magyarországon az 1950-es évek első felében’, in Két évszázad gyermekei, ed. Béla Pukánszky (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2003), 229–45; Katalin Kéri, ‘Gyermekábrázolás az 1950-es években a Nők Lapja címoldalain’, in Új kutatások a neveléstudományokban 2008: Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola, ed. Tamás Kozma and István Perjés (Budapest: MTA Pedagógiai Bizottsága, 2009), 203–11.
117 János Géczi, Sajtó, kép, neveléstörténet: tanulmányok (Budapest: Gondolat Kiadó, 2010).
118 György Mikonya, ‘Pedagógiai életképek az 1945 utáni magyar nevelés történetéből’, in Pedagógia és politika a XX. század második felében Magyarországon, ed. Éva Szabolcs (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2006), 54–114; Tibor Darvai, ‘A Tanító c. neveléstudományi folyóirat ikonográfiai vizsgálata: 1963, 1970’, Ikolakultúra 21, no. 6–7 (2011): 71–86; Tibor Darvai, ‘Rítusok az Úttörővezető c. folyóirat fényképein’, Acta Sociologica: Pécsi Szociológiai Szemle 4, no. 1 (2011): 139–53; Lajos Somogyvári, ‘Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez a magyar pedagógiai szaksajtóban (1960–1970)’, Iskolakultúra 22, no. 5 (2012): 56–75; Lajos Somogyvári, ‘Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában’, Iskolakultúra, 22, no. 6 (2012): 14–37; Lajos Somogyvári, Ikonográfia a neveléstörténet-írásban: Pedagógiai életképek a hatvanas évekből (Budapest: Gondolat Kiadó, 2015).
119 Orsolya Endrődy-Nagy, A reneszánsz gyermekképe: A gyermekkép reneszánsza 1455–1517 között Európában-ikonográfiai elemzés (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015); Renátó Támba, Gyermekkor a vásznakon: A dualizmus kori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében (Budapest, Storming Brain, 2017).
120 Katalin Szűcs, ‘A gyászjelentések pedagógiai vetületei’, in Új kutatások a neveléstudományokban, 2011: Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány: A múlt értékei és a jövő kihívásai, ed. Tamás Kozma and István Perjés (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, 2012), 155–73.
121 Gabriella Baska, ‘“Néptanítónak lenni nem comicum”: A Borsszem Jankó tanítóképe’, in A Borsszem Jankótól Bolognáig: Neveléstudományi tanulmányok, ed. Anikó Fehérvári (Budapest: ELTE PPK and L’Harmattan Kiadó, 2018), 13–32.
122 Éva Szabolcs, Tartalomelemzés a gyermekkép történeti kutatásában: Gyermekkép Magyarországon 1867–1890 (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999).
123 Erzsébet Golnhofer and Éva Szabolcs, Gyermekkor: nézőpontok, narratívák (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2005); Erzsébet Golnhofer and Éva Szabolcs, eds., Iskola és történeti emlékezet: Egy 1947–48-ban született iskolai ankét (Budapest: Gondolat Kiadó, 2009).
124 Zoltán András Szabó, ‘Hivatkozási mintázatok, izoláció és ülésvezetői kontroll az 1924. évi középiskolai törvény nemzetgyűlési vitájában’, Iskolakultúra 25, no. 4 (2015): 78–91.
125 See more examples, András Németh, ‘Die historische Pädagogik in Ungarn. Geschichte und heutiger Stand’, Espacio, Tiempo y Educación 3, no. 1 (2016): 98–103.
126 László Bura, A Szatmári Református Kollégium és diákjai (1610–1852) (Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1994); László Bura, Iskolavárosunk, Szatmárnémeti (Csíkszereda: Status, 1999).
127 K. Attila Szabó, ed., Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés történetéből: Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777–2000) (Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006).
128 Katalin Fehér and László Fodor, Az erdélyi magyar nevelés évszázadai (Kolozsvár: Educatio Kiadó, 2002).
129 Judit Ozsváth, ‘The Issue of Religious Education in the Educational Journal Erdélyi Iskola’, Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Catholica Latina 54, no. 9 (2009): 125–30; Judit Ozsváth, ‘The Activity of Majláth Circle of the University Students from Cluj during the Presidency of Márton Áron’, Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Catholica Latina 56, no. 1 (2011): 23–33.
130 Szilárd Tóth, ‘A “kultúrzóna” – szükség vagy politikai cél? Gondolatok a két világháború közötti román tanügyi törvények kapcsán’, in Acta Siculica 2009 (Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum, 2009), 525–33.
131 Béla László, ‘A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után’, in A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998, II, ed. László Tóth and Tamás Gusztáv Filep (Budapest: Ister Kiadó, 1998), 94–178; Sándor Fibi, ‘A szlovákiai magyar iskolák ötven éve (1960–1989)’, in Zoltán Sidó, Sándor Fibi and Béla László, A szlovákiai magyar iskolák története 1949–1999 (Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2001), 17–36; Alajos Csicsay, Iskolatörténet (Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2002).
132 Csilla Fedinec, Fejezetek a kárpátaljai magyar közoktatás történetéből, 1938–1991 (Budapest: Nemzetközi Hungarológiai Központ, 1999).
133 Judit Raffai, Éva Vukov Raffai and Éva Mikuska, ‘A 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének tükrében’, Tanulmányok 1 (2018): 179–94.
134 Such as Péter Haraszti Szabó, Borbála Kelényi and László Szögi, Magyarországi diákok a prágai és krakkói egyetemeken 1348–1525, 2: Students from Hungary at the Universities of Prague and Krakow, vol. 2 (Budapest: MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltár, 2017); László Szögi and Júlia Varga, Magyarországi diákok francia, belga, román, szerb és orosz egyetemeken és főiskolákon: 1526–1919 (Budapest: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, 2018); László Szögi, A rozsnyói felsőoktatás intézményeinek hallgatói, 1814–1852 (Budapest, Magyarország: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, 2019).
135 Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport, https://nevtud.ppk.elte.hu/content/torteneti-elmeleti-es-osszehasonlito-pedagogiai-kutatocsoport.t.5896?m=2561 (accessed December 5, 2021).
136 MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, https://egyetemtortenet.elte.hu/ (accessed December 5, 2021).
137 Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport, https://tatk.elte.hu/kutatokozpontok/prozopografiai (accessed December 5, 2021).
138 Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport, https://tatk.elte.hu/content/professzionalisacio-torteneti-kutatocsoport.t.8098?m=431 (accessed December 5, 2021).
139 Családtörténetek, http://families.hu/ (accessed December 5, 2021).
140 MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, https://nevelestudomany.hu/ (accessed December 5, 2021).
141 II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya, https://mta.hu/ii-osztaly/tudomanyos-bizottsagok-105545 (accessed December 5, 2021).
142 Neveléstörténeti Albizottság, http://nevelestudomany.hu/albizottsagok/nevelestortenet-albizottsag/ (accessed December 5, 2021).
143 Az MTA területi bizottságai, https://mta.hu/hatteranyagok/teruleti-bizottsagok-105343 (accessed December 5, 2021).
144 Magyar Pedagógiai Társaság, http://pedagogiai-tarsasag.hu/ (accessed December 5, 2021).
145 HERA, hera.org.hu (accessed December 5, 2021).
146 Polymatheia, http://www.polymatheia.hu/folyoirat-celja (accessed December 5, 2021).
147 Pedagógiatörténeti Szemle, http://pedagogiatortenetiszemle.hu/index.php/ptszemle/index http://www.polymatheia.hu/folyoirat-celja (accessed December 5, 2021).
148 Lajos Somogyvári, Marissa Bittar and Thérèse Hamel, ‘Observatory for the History of Education: Looking at the Past, Analysing the Present and Reflecting on the Future: A Transnational Perspective’, Paedagogica Historica 57 (2021): 1–10.
149 Such as András Németh, Claudia Stöckl and Beatrix Vincze, eds., Survival of Utopias: Life Reform and Progressive Education in Austria and Hungary: Weiterlebende Utopien: Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn (New York: Peter Lang GmBH Internationaler Verlag der Wissenschaften, 2017); Beatrix Vincze, Katalin Kempf and András Németh, Hidden Stories: The Life Reform Movement and Art (Berlin: Peter Lang International, 2020).
150 András Németh and Béla Pukánszky, ‘Life Reform Efforts in the Austro-Hungarian Monarchy and their Impact on Hungarian Cultural and Pedagogical Reforms’, Paedagogica Historica 56, no. 4 (2020): 429–46.
151 Ágnes Vámos, ‘Hungarian-Russian Bilingual Schools in Hungary During the Soviet Occupation (1945–1989)’, Paedagogica Historica 54, no. 3 (2018): 301–19.
152 Ian Grosvenor and Gyöngyvér Pataki, ‘Learning through Culture: Seeking “Critical Case Studies of Possibilities” in the History of Education’, Paedagogica Historica 53, no. 3 (2017): 246–67.
153 Németh, Die historische Pädagogik in Ungarn.
154 Imre Garai and András Németh, ‘Construction of the National State and the Institutionalisation Processes of the Modern Hungarian Secondary School Teacher Training System’, Espacio, Tiempo y Educación 5, no. 1 (2018): 219–32.
155 András Németh and Béla Pukánszky, ‘Life Reform, Educational Reform and Reform Pedagogy from the Turn of the Century up until 1945 in Hungary’, Espacio, Tiempo y Educación 7, no. 2 (2020): 157–76.
156 Imre Fenyő, ‘The Reception of John Dewey in Hungary’, Espacio, Tiempo y Educación 3, no. 2 (2016): 183–205.
157 János Ugrai, ‘“Going Their Own Way”: Protestants’ Specific Models of Joining the Cultural Elite in 19th-Century Hungary’, Espacio, Tiempo y Educación 7, no. 2 (2020): 119–33.
158 Attila Nóbik, ‘Feminisation and Professionalisation in Hungary in the Late Nineteenth Century: Women Teachers in Professional Discourses in Educational Journals (1887–1891)’, Espacio, Tiempo y Educación, 4, no. 1 (2017): 1–17.
159 Lajos Somogyvári, ‘Political Decision-Making in Socialist Education: A Hungarian Case Study (1958–1960)’, History of Education 48, no. 5 (2019): 664–81.
160 András Németh and Béla Pukánszky, ‘Herbartianism as an Eastern Central European Phenomenon and its Reception in Hungary’, History of Education and Children’s Literature 16, no. 1 (2021): 65–86.
161 Magdolna Rébay, ‘School in the Eyes of Hungarian High Nobility: The Counts Széchényi (1867–1918)’, History of Education and Children’s Literature 15, no. 1 (2020): 69–89.
162 Béla Pukánszky, ‘Life Reform and Talent Care in Tarhos: The Failure of a Promising Hungarian School Experiment in the Early 1950s’, History of Education and Children’s Literature 14, no. 2 (2019): 749–61.
163 András Németh, ‘Connections Between the “New Education Movement” and Academic Pedagogy in Hungary (1920–1945)’, History of Education and Children’s Literature 12, no. 1 (2017): 465–82.
164 Imre Garai and András Németh, ‘Changes in and Challenges of the Secondary Teacher Training System in Budapest During the Great War and the Period Immediately Following it’, History of Education and Children’s Literature 14, no. 1 (2019): 449–64.
165 Beatrix Vincze, ‘“Professional Teachers’” Lives in Hungary During the Communist Regime (1949–1990)’, Rivista di Storia dell Educazione 8, no. 1 (2021): 11–23.
166 Éva Szabolcs, ‘Hungarian Magazines for Children, 1900–1940: The Case of Two Contemporary Journals’, Rivista di Storia dell Educazione 4, no. 1 (2017): 161–6.
167 Lajos Somogyvári, ‘Soviet Pedagogy and the American Educators (1957–1965)’, Rivista di Storia dell Educazione, 5, no. 2 (2018): 133–55.
168 Zsuzsanna Polyák, Zoltán András Szabó and András Németh, ‘The Political Religion of Communism in Hungarian Children’s Choir Compositions between 1958–1989’, Historia Scholastica 7, no. 1 (2021): 85–109.
169 Imre Garai, Zoltán András Szabó and András Németh, ‘Movement of Special Colleges for Advanced Studies and its Current Challenges in Hungary’, Historia Scholastica 6, no. 1 (2020): 124–45.
170 Lajos Somogyvári, ‘Lenin as a Child: Visual Propaganda and Pedagogy’, Acta Paedagogica Vilnensia 42 (2019): 29–42.
171 Imre Garai and András Németh, ‘Disciplinary Changes in Science Education in Hungary in the Era of the Stalinist Dictatorship’, Pedagogika: Casopis pro Vedy a Vzdelavani ve Vychove 67, no. 4 (2017): 431–42; András Németh and Imre Garai, ‘The Developmental Phases of the Hungarian Educational Sciences in the 20th Century’, Sodobna Pedagogika: Journal of Contemporary Educational Studies 69, no. 1 (2018): 162–79.
172 András Németh, ‘Die Entwicklungsphasen der ungarischen Erziehungswissenschaft als Universitätsdisziplin in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts’, Foro de Educación 15, no. 22 (2017): 1–23.
173 András Németh, ‘Von der bürgerlich-liberalen Pädagogik des 19. Jahrhunderts zur totalitär verfassten sozialistischen Staatspädagogik der 1950er Jahre: Aspekte der erziehungswissenschaftlichen Disziplingeschichte in Ungarn’, Historia Scholastica 2, no. 1 (2016): 42–54.
174 Beatrix Vincze, ‘“Garden-School, Garden City, and Garden-Hungary”: Pedagogical and Life Reforms Alternatives in Hungary between the Two World Wars’, Historia Scholastica 6, no. 1 (2020): 82–93.
175 Attila Nóbik, Iveta Kestere and Justyna Gulczynska, ‘History of Education Journals and the Development of Historical Research on Education in Eastern Europe (1990–2016)’, IJHE Bildungsgeschichte: International Journal for the Historiography of Education 9, no. 2 (2019): 141–55.
176 András Németh and Andrea Nagy, ‘Life Reform and Reform Pedagogy in Hungary’, Sodobna Pedagogika: Journal of Contemporary Educational Studies 70, no. 1 (2019): 192–205.
177 Imre Garai and András Németh, ‘Social and Educational Movements and their Impact on the School Building Programme in Budapest around 1900’, Historia y Memoria de la Educación 7, no. 13 (2021): 249–84.
178 Irén Virág, ‘The World of Female Educational Institutions’, Acta Educationis Generalis 8, no. 2 (2018): 72–81; Irén Virág, ‘The Pedagogical Work of Vieth and GutsMuths’, Acta Educationis Generalis 9, no. 1 (2019): 71–7.
179 Magdolna Rébay, ‘The Kalksburg Jesuit Secondary Grammar School and its Polish Pupils (1856–1938)’, Studia Paedagogica Ignatiana 23, no. 3 (2020): 149–78.
180 Magdolna Rébay, ‘Foreign Connections of Hungarian Scouts (especially аs witnessed by the Journal Magyar Cserkész 1938/39)’, Historia Provinciae – The Journal of Regional History 3, no. 4 (2019): 1132–73.
181 János Ugrai, ‘Hungarian Consequences of the Toleration Missions to Bohemia and Moravia around 1800’, Opera Historica 22, no. 1 (2021): 71–86.
182 János Ugrai, ‘A Prehistory to the Success of Modernization: Differences between Denominations in the Shaping of Hungarian Public Education during the Late Enlightenment Period’, Journal für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa, 1, no. 1 (2020): 213–30.
183 B. Gábor Albert, ‘History of Phases in Textbook Revisions at the 1928 Oslo Conference from Hungarian Perspective’, International Dialogues on Education: Past and Present 3, no. 2 (2016): 48–55.
184 Adrienn Nagy, ‘Commercial Vocational Training in Fiume (1880–1918)’, Eruditio-Educatio 11, no. 3 (2016): 69–84.
185 Magdolna Rébay, ‘Aristocrats in the Evangelical Lutheran Secondary Grammar School: Eperjes and Nyíregyháza in the Age of Dualism’, HERJ Hungarian Educational Research Journal 7, suppl. 2 (2017): 57–74; Lajos Somogyvári, ‘The Hungarian School Reform-Committee Actors of the Educational Policy (1958–1960)’, HERJ Hungarian Educational Research Journal 8, no. 3 (2018): 106–9.
186 István Mészáros, András Németh and Béla Pukánszky, Neveléstörténet: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe (Budapest: Osiris, 2005).
187 András Németh and Béla Pukánszky, A pedagógia problématörténete (Budapest: Gondolat Kiadó, 2004).
188 In this paper dealing with the development of the history of education, its present and its future perspectives as a field of study and a field of research in the Czech Republic, Comenius studies are not primarily thematised because in the Czech situation they form a separate sub-discipline.
189 Czech pedagogical thought has been strongly positivist in its orientation since the ‘scientific beginnings’ of G. A. Lindner at the University of Prague, especially with regard to Herbert Spencer’s views. Also significant were the influences of evolutionism and the teachings of Charles Darwin, which saw education as a phenomenon determined by the laws of nature and society. Therefore, the Czech-language pedagogical discussion of the late nineteenth and the first half of the twentieth century was dominated by the positivist concept of development. This concerned the writings of Czech professors of pedagogy both at the University of Prague and, after 1918, at the second Czech university, the University of Brno. The main representatives were Gustav A. Lindner, Josef Durdík, František Krejčí, František Drtina and Otokar Kádner. See further: Tomáš Kasper and Dana Kasperová, ‘Development and Focus of Czech Pädagogik in the Late 19th and Early 20th Centuries’, in Education and ‘Pädagogik’: Philosophical and Historical Reflections (Central, Southern and South-Eastern Europe), ed. Blanka Kudláčová and Andrej Rajský (Trnava: VEDA/Berlin: Peter Lang, 2019), 194–209.
190 Tomáš Kasper and Dana Kasperová, ‘Exactness and Czech Pedagogy at the Break of the 19th and 20th Century’, History of Education and Children’s Literature 12, no. 2 (2017): 343–58.
191 Tomáš Kasper, ‘Die wissenschaftliche Neuorientierung der tschechischen Pädagogik im Windschatten ihres amerikanischen Vorbildes – eine Zwischenkriegszeit Fallstudie’, in Bildungshistorische Blicke auf Traditionen, Transitionen, Visionen, ed. Andreas Hoffmann-Ocon, Norbert Grube and Andrea de Vincenti (Bad Heilbrunn: Klinkhardt, 2020): 135–58; Tomáš Kasper and Edvard Protner, ‘Creating the New (Slavic) World through Education: A Comparison of the Educational Discussions between the Slovenes and the Czechs’, History of Education and Children’s Literature 16, no. 1 (2021): 41–64.
192 Tomáš Kasper et al., ‘We are Building up Pedagogy and a School System: Educational Discussion in Interwar Czechoslovakia as Togetherness or Coexistence?’ History of Education and Children’s Literature 16, no. 1 (2021): 19–40.
193 For a detailed analysis of the development of the Czech (Czechoslovak) discussion on the history of education see Tomáš Kasper, ‘The Field of History of Education: From Development to Stagnation, Crisis and Perhaps a New Beginning: The Czech Example’, Paedagogica Historica 58 (2022): 920–43.
194 Tomáš Kasper, ‘“Alles muss man umschreiben”: Der Wille zum “neuen Anfang” in der pädagogischen Diskussion in den Fünfzigerjahren’, in Fall des Eisernen Vorhangs 1989 und die Folgen, Europäische pädagogische Perspektiven, ed. Henning Schluss, Hanna Holzapfel and Heinz Ganser (Vienna: Lit Verlag, 2020), 99–111.
195 Tomáš Kasper, Alte Ziele und neue Zeit, ‘Über die Kontinuität und Diskontinuität im pädagogischen Diskurs der Zwischenkriegszeit und nach dem zweiten Weltkrieg in der Tschechoslowakei’, in Mestermunka. A neveléstudomány aktuális diskurzusai, ed. Imre Garai, Katalin Kempf and Beatrix Vincze (Budapest: L’Harmattan, 2020), 388–402.
196 When we look at the publications that were the result of research that was almost free of ideology, we find that their introductions did contain an ‘obligatory’ declaration about the current goals of the educational policy of the totalitarian communist state and the ideological foundations of Marxism and Leninism, which were then followed by chapters that dealt with the questions posed in a very factual, professional manner.
197 The J. A. Comenius Museum in Uherský Brod refers to Comenius’s birthplace. Its research activities are rich and, in addition to the Comenius studies, it focuses on medieval and modern education within the field of the history of education.
198 The Comenius Museum in Přerov refers to Comenius’s workplace as a teacher in his younger years and focuses its activities not just on Comenius studies, but also on the overall development of child-raising and education in the nineteenth and twentieth centuries.
199 For more about the activities and the focus of the Centre, see https://www.hiu.cas.cz/en/centre-for-the-history-of-education.
200 Other centres at the Institute of History of the Czech Academy of Sciences also focus their research and publication activities on the history of education. For more, see https://www.hiu.cas.cz/en.
201 For more on the activities, publications, scientific focus and organisational structure of this institution, see https://www.mua.cas.cz/en/institute-111.
202 For more on the project of working with historical sources in teaching history at primary and secondary school, see https://lms.historylab.cz/katalog.
203 For more on the activity of the Institute, see http://www.dejepis21.cz/eng and https://www.ustrcr.cz/en/typ-projektu/research-and-documentation-projects-en/.
204 These include the Faculties of Arts at Charles University in Prague, Masaryk University in Brno, the University of South Bohemia in České Budějovice, the University of Pardubice, Palacký University in Olomouc, the University of Ostrava and the Silesian University in Opava.
205 These are mainly the Faculties of Education at Charles University in Prague, the Technical University of Liberec, the University of Ostrava, the University of Hradec Králové, and partly also the University of West Bohemia in Pilsen.
206 Of the large number of publications in the field of the history of education, attention is drawn to this overview of publications and those most current ones, although such a list will quickly become outdated and will always be incomplete. Milena Lenderová et al., Dětství [Childhood] (Prague: Paseka, 2021); Miroslav Novotný et al., Školství a vzdělanost [School System and Education] (Prague: Paseka, 2020); Dana Dvořáčková-Malá et al., Děti a dětství: od středověku na práh osvícenství [Children and Childhood – From the Middle Ages to the Enlightenment] (Prague: Lidové noviny a Historický ústav AV ČR, 2019); Milena Lenderová, Tomáš Jiránek and Marie Macková, Z dějin české každodennosti: život v 19. století [From the History of Everyday Life: Life in the Nineteenth Century] (Prague: Karolinum, 2017); Milena Lenderová and Karel Rýdl, Radostné dětství?: dítě v Čechách devatenáctého století [Happy Childhood? Children in Bohemia in the Nineteenth Century] (Prague: Paseka, 2006); Milena Lenderová, Martina Halířová and Tomáš Jiránek, Vše pro dítě: válečné dětství 1914–1918 [Everything for the Child – War Childhood 1914–1918] (Prague: Paseka, 2015); Marie Bahenská, Počátky emancipace žen v Čechách: dívčí vzdělávání a ženské spolky v Praze v 19. století [The Beginnings of Women’s Emancipation in Bohemia – Girls’ Education and Women’s Associations in Prague in the Nineteenth Century] (Prague: Libri, 2005); Jiří Knapík et al., Mezi pionýrským šátkem a mopedem: děti, mládež a socialismus v českých zemích 1948–1970 [Between the Pioneer Scarf and the Moped – Children, Youth and Socialism in Czech Lands 1948–1970] (Prague: Academia, 2018); Jiří Knapík et al., Děti, mládež a socialismus v Československu v 50. a 60. letech [Children, Youth and Socialism in Czechoslovakia in the 19502 and 1960s] (Opava: Slezská univerzita, 2014); Jiří Pokorný, Lidová výchova na přelomu 19. a 20. století [Folk Education at the Crossover of the Nineteenth and Twentieth Century] (Prague: Karolinum, 2003); Alena Míšková, Martin Franc and Antonín Kostlán, eds., Bohemia Docta: The Historical Roots Of Science and Scholarship in the Czech Lands (Prague: Academia, 2018).
207 The journal Historia scholastica publishes articles on the history of pedagogical thinking, the inner life of schools and teaching processes, the history of the professionalisation of teaching, the historical dimension of socialisation processes, and their gender anchoring. See http://www.historiascholastica.com/en/node/16.
208 Tomáš Kasper, ‘The Sudetendeutsche Jugendgemeinschaft: The Ideological And Organisational Platform of the Sudeten German Youth Movement and its Means to Create the Sudetendeutsche Volksgemeinschaft’, Paedagogica Historica 56, no. 5 (2020): 642–61; Dana Kasperová, ‘Problems and the Course of Education in Terezín Ghetto’, History of Education 9, no. 1 (2014): 667–92; Blanka Kudláčová, ‘The Secret Church as a Space for Education of Free Young People under Communism in Slovakia’, Studia Theologica 23, no. 1 (2021): 159–82; Blanka Kudláčová and Naďa Šebová, ‘Illegal Confessional Education of Children in Slovakia in the Period of Socialism (Political and Religious Context)’, Paedagogica Historica 56, no 4 (2020): 481–502; Jan Zounek, Michal Šimáně and Dana Knotová, ‘Primary School Teachers as a Tool of Secularisation of Society in Communist Czechoslovakia’, History of Education 46, no. 4 (2017): 480–97; Jan Zounek, Michal Šimáně and Dana Knotová, ‘You have Betrayed us for a Little Dirty Money! The Prague Spring as seen by Primary School Teachers’, Paedagogica Historica 54, no. 3 (2018): 320–37.
209 Kasper and Protner, ‘Creating the New (Slavic) World through Education’; Tomáš Kasper and Dana Kasperová, ‘National, State and Civic Education in the Czech Lands of Austro-Hungarian Empire in Czechoslovakia after 1918’, History of Education and Children’s Literature 10, no. 1 (2015): 251–78; Kasper et al., ‘We are Building Up Pedagogy and a School System’; Tomáš Kasper, ‘German Youth in Czechoslovakia and the ”Struggle” for a “New Person and a New Society”’, History of Education and Children’s Literature 10, no. 2 (2015): 9–22; Adriana Kičková and Mária Kiššová, ‘The Educational System in the Slovak Region of the Czechoslovak Republic (1918–1930)’, History of Education and Children’s Literature 9, no. 2 (2014): 513–28; Adriana Kičková and Mária Kiššová, ‘Czechoslovak Identity and History Course Books in the Czechoslovak Republic (1918–1939)’, History of Education and Children’s Literature 10, no. 1 (2015): 235–49.
210 Blanka Kudláčová, ‘Pedagogy as Part of University Education in Slovakia: Historical and Contemporary Perspective’, Historia scholastica 3, no. 1 (2017): 4–15; Dana Kasperová, ‘Československá obec učitelská’, Historia scholastica 4, no. 2 (2018): 8–17; Tomáš Kasper, ‘Die wissenschaftliche Neuorientierung der tschechischen Pädagogik im Windschatten ihres amerikanischen Vorbildes – eine Zwischenkriegszeit Fallstudie’, in 1918: Bildungshistorische Blicke auf Traditionen, Transitionen, Visionen, ed. Andreas Hoffmann-Ocon, Norbert Grube and Andrea de Vincenti (Bad Heilbrunn: Klinkhardt, 2020), 135–58.
211 Dana Kasperová and Štefka Batinič, ‘New School and Education of New Man in Zlin and Borovo: An Example of a Difficult Pedagogical Transfer’, History of Education and Children’s Literature 16, no. 1 (2020): 87–108; Tomáš Kasper and Dana Kasperová, ‘The Bat’a Company in Zlín: A Shoe Company or a School Company?’, History of Education 47, no. 3 (2018): 321–48; Tomáš Kasper, ‘Open Air School – A “New” Space for Educational School Reform and Life Reform in the Interwar Period in Czechoslovakia (Sudeten German and Czech Examples)’, Historia y Memoria de la Educación 13, no. 1 (2021): 181–217; Mária Hricková and Adriana Kičková, ‘History of Radio Broadcasting for Schools in the Czechoslovak Republic’, History of Education and Children’s Literature 13, no. 1 (2018): 393–409.
212 At this point we would like to highlight the different perspectives of the educationalist and the historian in researching the history of education. For more, see Kasper, ‘The Field of History of Education’.
213 Before 1918 in Hungary there were national-liberal governments and between 1920 and 1944 there were national-conservative governments.
214 On the questions of the current position of history of education in the western educational debate see Gary McCulloch, The Struggle for the History of Education (London: Routledge, 2011); Marc Depaepe, ‘Why Even Today Educational Historiography is not an Unnecessary Luxury’, Espacio, Tiempo y Educación 7, no. 1 (2020): 227–46; Tom Woodin, ‘Rethinking the History of Education: Transnational Perspectives on its Questions, Methods and Knowledge’, ed. Thomas S. Popkewitz, British Journal of Educational Studies 64, no. 3 (2016): 397; Marcelo Caruso, ‘World Systems, World Society, World Polity: Theoretical Insights for a Global History of Education’, History of Education 37, no. 6 (2008): 825–40; Sol Cohen and Marc Depaepe, ‘History of Education in the Postmodern Era: Introduction’, Paedagogica Historica 32, no. 2 (1996): 302; Marc Depaepe and Frank Simon, ‘Is There Any Place for the History of “Education” in the “History of Education”? A Plea for the History of Everyday Educational Reality in‐ and outside Schools’, Paedagogica Historica 31, no. 1 (1995): 11.
215 This perspective is evident in the most recent international historical-pedagogical research. It was initiated by the publishing series of the international organisation of historians of education ISCHE entitled Global Histories of Education. The first publication of the series is Eckhardt Fuchs and Eugenia Roldan Vera, eds., The Transnational in the History of Education: Concepts and Perspectives (New York: Palgrave Macmillan, 2019).
216 E. Roldan Vera and E. Fuchs, ‘Introduction: The Transnational in the History of Education’, in Fuchs and Roldan Vera, The Transnational in the History of Education, 1–47.
Additional information
Notes on contributors
Justyna Gulczyńska
Justyna Gulczyńska is an associate professor at the Adam Mickiewicz University in Poznań (Poland). Her research interests focus on the history of educational thought and practice in Poland in the nineteenth and twentieth centuries, in particular the history of education and school reforms, educational policy and educational ideologies, as well as Polish education abroad, both in the historical and contemporary perspectives. She is the author and editor of five scientific monographs and some 70 scientific articles and dissertations. She has participated in many national and international conferences. As part of the International Standing Conference for the History of Education, she cooperates with educational historians and educators in the field of transnational research related to past and present educational policies as well as educational ideologies and their impact in various geographic and time contexts.
Magdolna Rébay
Magdolna Rébay graduated in History and in German language and literature at the Péter Pázmány Catholic University, Budapest. She obtained a PhD in educational sciences (University of Debrecen) and in cultural history (Loránd Eötvös University, Budapest). She achieved Habilitation in educational sciences at the University of Debrecen. Her research interests include the history of denominational education, girls’ education and education of aristocrats in the nineteenth and twentieth century. She is associate professor in history of education and cultural history at the University of Debrecen Faculty of Arts Institute of Educational Studies and Cultural Management Department of Educational Studies. She is president of the Hungarian Educational Research Association History of Education and Comparative Education Section.
Dana Kasperová
Dana Kasperová works at the Technical University of Liberec, Czech Republic, where she lectures on the history of education and general pedagogy. She studied in Prague and Berlin. Her research topics are the Holocaust and education, modernisation and education, totalitarianism and education. She conducted research at the UNI Augsburg (3 months, 2017), thanks to the DAAD Excellence Research Grant, and at the TU Dresden (6 months, 2021) as part of the European Project.