![Sample our Politics & International Relations journals, sign in here to start your FREE access for 14 days]({"type":"image" , "src" : "/sda/5947/TOC-Subject-Sample-2021-Politics-International-Relations.jpg"})
ABSTRACT
Vörös's article is a historical exploration of the idea of the ‘Jewish question’. It follows a semantic approach and argues that the ‘Jewish question’ is an ideological construct that played a principal role in the development and dissemination of anti-Jewish ideas and the problematization of the presence of Jews in modern Central Europe. Vörös focuses on the development of the concept of the ‘Jewish question’ within sociological theory, and the role of sociology in its general advance in public discourse in Hungary between 1900 and 1920. She describes a discursive process in the course of which antisemitic discourse gradually lost its designation as ‘antisemitism’ and was transformed into what was seen as legitimate social analysis and political critique. Vörös suggests that historians of Central Europe pay more analytical attention to the history of the concept and use the term ‘Jewish question’ as a historically specific object of analysis rather than an ambivalent analytical category.
Acknowledgements
I wish to thank Israel Bartal, David Engel, Michael Geyer, Pieter Judson, Michael Miller, Moishe Postone, Marcel Stoetzler and the anonymous reviewers of Patterns of Prejudice for their invaluable criticism and advice.
Notes
1‘Mi a zsidó kérdés? Vajjon a fajgyűlölet kérdése-e?’, Szabolcsmegyei Közlöny, 2 August 1883, 1. All translations into English, unless otherwise stated, are by the author.
2On antisemitism in Hungary, see Rolf Fischer, Entwicklungsstufen des Antisemitismus in Ungarn, 1867–1939 (Munich: Oldenbourg 1988); and Jacob Katz, From Prejudice to Destruction: Anti-Semitism, 1700–1933 (Cambridge, MA: Harvard University Press 1980), 230–44, 273–80.
3See Mary Gluck, ‘A problem seeking a frame: an aesthetic reading of the “Jewish question” in turn-of-the-century Hungary’, Austrian History Yearbook, vol. 23, 1992, 91–110.
4 A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése (The Jewish question in Hungary) (Budapest: Huszadik Század 1917).
5See Alex Bein, The Jewish Question: Biography of a World Problem, trans. from the German by Harry Zohn (Rutherford, NJ: Fairleigh Dickinson University Press 1990); and Albert S. Lindemann, ‘Jewish question’, in Richard S. Levy (ed.), Antisemitism: A Historical Encyclopedia of Persecution and Prejudice, 2 vols (Santa Barbara, CA: ABC-CLIO 2005), 377–80.
6See, for example, Reinhard Rürup, Emanzipation und Antisemitismus: Studien zur ‘Judenfrage’ der bürgerlichen Gesellschaft (Göttingen: Vanderhoeck und Ruprecht 1975); Peter Pulzer, ‘Why was there a Jewish question in imperial Germany?’, Leo Baeck Institute Yearbook, vol. 25, 1980, 133–46; Peter R. Erspamer, The Elusiveness of Tolerance: The ‘Jewish Question’ from Lessing to the Napoleonic Wars (Chapel Hill: University of North Carolina Press 1997); and Theodore R. Weeks, From Assimilation to Antisemitism: The ‘Jewish Question’ in Poland, 1850–1914 (DeKalb: Northern Illinois University Press 2005).
7Bein, The Jewish Question, 13.
8See Jacob Toury, ‘ “The Jewish question”: a semantic approach’, Leo Baeck Institute Yearbook, vol. 11, 1966, 85–106.
9Bruno Bauer, Die Judenfrage (Braunschweig: F. Otto 1843). Bauer considered the emancipation of Jews as Jews to be impossible. For more on his attitude towards the Jews, see David Leopold, ‘The Hegelian antisemitism of Bruno Bauer’, History of European Ideas, vol. 25, no. 4, 1999, 179–206.
10Karl Marx, ‘Zur Judenfrage’, Deutsch–Französische Jahrbücher, February 1844. On Marx's essay and its long-term influence, see Julius Carlebach, Karl Marx and the Radical Critique of Judaism (London and Boston: Routledge and Kegan Paul 1978).
11Ignác Einhorn (later Ede Horn), Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen: Universitäts Buchdruckerei 1848).
12For a reliable survey of Hungarian history in English, see László Kontler, Millenium in Central Europe: A History of Hungary (Budapest: Atlantisz 1999).
13As late as the 1860s, the ‘Jewish question’ was still very much a German concept in Hungary. See, for example, Adolf Duschenes, Die Judenfrage in Ungarns Lebensfrage (Vienna: n.p. 1867); and Braun, Die Juden-Frage im ungarischen Reichstag (Pest: Fauda u. Comp. 1866).
14The emblematic text of this period is Eugen Dühring's infamous pamphlet: Karl Eugen Dühring, Die Judenfrage als Racen-, Sitten-, und Culturfrage: mit einer weltgeschichtlichen Antwort (Karlsruhe: H. Reuther 1881).
15Toury, ‘“The Jewish question”’, 92.
16On the political culture of liberal Hungary (1867–1918), see András Gerő, Modern Hungarian Society in the Making: The Unfinished Experience (Budapest and London: Central European University Press 1995).
17Michael K. Silber, ‘Hungary before 1918’, in Gershon David Hundert (editor in chief), The Yivo Encyclopedia of Jews in Eastern Europe, 2 vols (New Haven, CT and London: Yale University Press 2008), i.770.
18See, for example, Egy keresztény (‘A Christian’), A zsidó kérdéshez (Nagykanizsa: Fischel Fülöp 1880); Ödön Farkas, A zsidó kérdés Magyarországon (Budapest: Aigner Lajos 1881); Egy szabadelvü (‘A Liberal’), A zsidókérdés Magyarországon (Budapest: Kókai Lajos 1882); and Jakab Erényi, Elmélkedések a zsidókról és a zsidókérdésről (Budapest: Zilahy Sándor 1883).
19See Walter Pietsch, ‘Die jüdische Einwanderung aus Galizien und das Judentum in Ungarn’, in Walter Pietsch, Zwischen Reform und Orthodoxie: Der Eintritt des ungarischen Judentums in die moderne Welt (Berlin: Philo 1999), 21–40.
20Theodor Herzl, Der Judenstaat: Versuch einer modernen Lösung der Judenfrage [1896] (Munich: Grin Verlag 2009), 10.
21Theodor Herzl, Der Judenstaat: Versuch einer modernen Lösung der Judenfrage [1896] (Munich: Grin Verlag 2009), 11.
22Theodor Herzl, Der Judenstaat: Versuch einer modernen Lösung der Judenfrage [1896] (Munich: Grin Verlag 2009), 12.
23On the Kulturkampf of the 1890s, see Robert Nemes, ‘The uncivil origins of civil marriage: Hungary’, in Christopher Clark and Wolfram Kaiser (eds), Culture Wars: Secular-Catholic Conflict in Nineteenth-century Europe (Cambridge and New York: Cambridge University Press 2003), 313–35. On emerging neo-conservatism, right-wing politics and antisemitism, see Miklós Szabó, Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867–1918) (Budapest: Új Mandátum 2003).
24See, for example, Fehér Holló (White Raven), Polgári házasság és zsidókérdés (Budapest: A szerző kiadása 1893); Gyula Mayer, A polgári házasság és a zsidókérdés (Budapest: Bartalits 1893); A zsidókérdés Magyarországon (Budapest: Szent Gellért Könyvnyomda 1898); and Ede Egan, A zsidókérdés Magyarországon (Esztergom: Buzárovits Gusztáv Könyvnyomdája 1910).
25Géza Petrássevich, Magyarország és a zsidóság (Budapest: Szent Gellért Könyvnyomda 1900), 3.
26Géza Petrássevich, Magyarország és a zsidóság (Budapest: Szent Gellért Könyvnyomda 1900), 3.
27 On the history of Huszadik Század , the Society for Social Science and bourgeois radicalism, see Janos Hauszmann, Bürgerlicher Radikalismus und demokratisches Denken im Ungarn des 20. Jahrhunderts: Der Jászi-Kreis um ‘Huszadik Század’ (1900–1949) (Frankfurt-on-Main, Bern, New York and Paris: Peter Lang 1988); Attila Pók, A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása: A ‘Huszadik Század’ társadalomszemlélete (1900–1907) (Budapest: Akadémiai kiadó 1990); and György Litván, A Twentieth-century Prophet: Oscar Jászi 1875–1957 , trans. from the Hungarian by Tim Wilkinson (Budapest and New York: Central European University Press 2006), esp. 14–56.
28Litván, A Twentieth-century Prophet, 16.
29 Huszadik Század, vol. 1, no. 1, 1900, 1. The English text was accompanied by a Hungarian translation.
30Litván, A Twentieth-century Prophet, 21. The prime minister in question was István Tisza, who led the government in 1903–05 and 1913–17.
31 See, for example, Oszkár Jászi, ‘Tudomány és politika’, Huszadik Század , vol. 7, no. 10, 1906, 327–31; and Ervin Szabó, ‘A Társadalomtudományi Társaság föladatai’,Huszadik Század, vol. 13, no. 11–12, 1912, 465.
32For a collection of texts by a member of the society translated into English, see Ervin Szabó, Socialism and Social Science: Selected Writings of Ervin Szabó, ed. György Litván and János M. Bak (London and Boston: Routledge and Kegan Paul 1982).
33See, for example, Otto Bauer, ‘A zsidókérdés és a szociáldemokrácia’, Huszadik Század, vol. 8, no. 9, 1907, 741–58.
34Karl Marx, ‘A zsidókérdésről I’, Huszadik Század, vol. 4, no. 5, 1903, 386–96, and ‘A zsidókérdésről II’, Huszadik Század, vol. 4, no. 6, 1903, 478–96.
35Franz Mehring (ed.), Aus dem literarischen Nachlass von Karl Marx, Friedrich Engels und Ferdinand Lasalle, vol. 1 (Stuttgart: J. H. W. Dietz 1902).
36The entire two-part essay was translated, not only the more titillating second part, which was often published separately.
37Derek J. Penslar, Shylock's Children: Economics and Jewish Identity in Modern Europe (Berkeley, Los Angeles and London: University of California Press 2001), 44.
38Derek J. Penslar, Shylock's Children: Economics and Jewish Identity in Modern Europe (Berkeley, Los Angeles and London: University of California Press 2001), 44.
39Franz Mehring, ‘A zsidókérdésről: bevezetés’, Huszadik Század, vol. 4, no. 5, 1903, 377–85.
40Franz Mehring, ‘A zsidókérdésről: bevezetés’, Huszadik Század, vol. 4, no. 5, 1903, 385.
41Franz Mehring, ‘A zsidókérdésről: bevezetés’, Huszadik Század, vol. 4, no. 5, 1903, 377n (an editorial footnote).
42Franz Mehring, ‘A zsidókérdésről: bevezetés’, Huszadik Század, vol. 4, no. 5, 1903, 377n (an editorial footnote).
43Jászi's Jewish family Magyarized their name and converted to Calvinism in 1881 when he was six. On Oszkár Jászi's Jewish identity and the bourgeois radicals’ attitude to the ‘Jewish question’, see János Gyurgyák, ‘A polgári radikálisok és a zsidókérdés’, Világosság, vol. 40, no. 3, 1999, 29–39; and Walter Pietsch, ‘Oszkár Jászi und seine Haltung zur Judenfrage in Ungarn’, in Pietsch, Zwischen Reform und Orthodoxie, 119–30.
44‘A szabadkőmívesek és a háború’, Magyar Kultúra, vol. 3, September 1915, 226.
45Károly Burján, ‘Szabadkőmíves korifeusok munkában’, Magyar Kultúra, vol. 4, 5 August 1916, 186–7.
46 Magyar Társadalomtudományi Szemle (Hungarian Social Scientific Review) was founded in 1908, Magyar Figyelő (Hungarian Observer) in 1911, and Magyar Kultúra (Hungarian Culture) in 1913.
47István Varró, ‘A zsidók részvétele a modern közgazdaság kiépítésében’, Huszadik Század, vol. 11, no. 7, 1910, 121.
48Werner Sombart, Der moderne Kapitalismus, 2 vols (Leipzig: Duncker und Humblot 1902). On Sombart as a social scientist, see Michael Appel, Werner Sombart: Historiker und Theoretiker des modernen Kapitalismus (Marburg: Metropolis 1992).
49For a selection of the major writings of Sombart translated into English, see Werner Sombart, Economic Life in the Modern Age, ed. Nico Stehr and Reiner Grundmann (New Brunswick, NJ and London: Transaction Publishers 2001).
50Colin Loader, ‘Werner Sombart's The Jews and Modern Capitalism’, Society, vol. 39, no. 1, 2001, 71–7 (73).
51Werner Sombart, Die Juden und das Wirtschaftsleben (Munich and Leipzig: Duncker und Humblot 1911). Sombart's book on the Jews stirred up a debate in Germany but, despite its antisemitism and racist undertones, it was accepted as a respectable scholarly work. The book reflected his turn away from socialism towards nationalism and antisemitism, a path that ended with his becoming a Nazi sympathizer in the 1930s. On antisemitism in Sombart's thought, see Paul Mendes-Flohr, ‘Werner Sombart's The Jews and Modern Capitalism: an analysis of its ideological premises’, Leo Baeck Institute Yearbook, vol. 21, 1976, 87–107; and Avraham Barkai, ‘Jewish religion and capitalism’, in Lauren B. Strauss and Michael Brenner (eds), Mediating Modernity: Challenges and Trends in the Jewish Encounter with the Modern World: Essays in Honor of Michael A. Meyer (Detroit: Wayne State University Press 2008), 168–84.
52Varró, ‘A zsidók részvétele a modern közgazdaság kiépítésében’, 129.
53Varró, ‘A zsidók részvétele a modern közgazdaság kiépítésében’, 129–30.
54Varró, ‘A zsidók részvétele a modern közgazdaság kiépítésében’, 130.
55See, for example, Franz Oppenheimer, ‘A zsidók és a gazdasági élet’, Huszadik Század, vol. 12, no. 7, 1911, 1–19 (a translation of a German review); and László Feleky, ‘Werner Sombart új könyve (Die Juden und Das Wirtschaftleben)’, Nyugat, vol. 4, no. 14, 1911, available online at http://epa.oszk.hu/00000/00022/00084/02632.htm (viewed 11 February 2010).
56The rival sociological society established its own journal in 1908, but it never acquired the influence and prestige of Huszadik Század and was discontinued in 1914.
57V. I., ‘A zsidók mint a közgazdaság tényezői’, Magyar Társadalomtudományi Szemle, vol. 4, no. 5, 1911, 395. The author was most likely István Varró, which would mean that, while he welcomed Sombart's social scientific undertaking, he would have been gravely disappointed by the quality of the end result.
58V. I., ‘A zsidók mint a közgazdaság tényezői’, Magyar Társadalomtudományi Szemle, vol. 4, no. 5, 1911, 395. The author was most likely István Varró, which would mean that, while he welcomed Sombart's social scientific undertaking, he would have been gravely disappointed by the quality of the end result.
59See, for example, Pál Neubauer, ‘Tudományos antiszemitizmus’, Múlt és Jövő, vol. 4, April 1914, 192–3.
60Polónius [i.e. Ernő Lengyel], ‘Tudományos antiszemitizmus I’, Egyenlőség, 3 March 1917, 1.
61Polónius [i.e. Ernő Lengyel], ‘Tudományos antiszemitizmus I’, Egyenlőség, 3 March 1917, 1.
62Dezső Szabó, ‘A magyar zsidóság organikus elhelyezkedése’, Huszadik Század, vol. 15, no. 3, 1914, 340–7.
63Szabó had produced unmistakably antisemitic works before this essay.
64On Múlt és Jövő, see Raphael Patai, The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology (Detroit: Wayne State University Press 1996), 418.
65Szabó, ‘A magyar zsidóság organikus elhelyezkedése’, 346.
66Szabó, ‘A magyar zsidóság organikus elhelyezkedése’, 341.
67Szabó, ‘A magyar zsidóság organikus elhelyezkedése’, 347. By 1919 Szabó had changed his mind and was advocating the total separation of races; he became thereafter an influential antisemitic ideologue.
68József Patai, ‘Nyílt válasz a “Huszadik Század”-nak a “Múlt és Jövő”-höz intézett levelére’, Múlt és Jövő, vol. 4, April 1914, 220.
69József Patai, ‘Nyílt válasz a “Huszadik Század”-nak a “Múlt és Jövő”-höz intézett levelére’, Múlt és Jövő, vol. 4, April 1914, 220.
70Izsák Pfeiffer, ‘A zsidóság problémája’, Huszadik Század, vol. 15, no. 4, 1914, 561–5.
71Izsák Pfeiffer, ‘A zsidóság problémája’, Huszadik Század, vol. 15, no. 4, 1914, 562.
72Izsák Pfeiffer, ‘A zsidóság problémája’, Huszadik Század, vol. 15, no. 4, 1914, 562.
73On antisemitism and the ‘Jewish question’ during the First World War, see Péter Bihari, Lövészárkok a hátországban: Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán (Budapest: Napvilág kiadó 2008).
74Péter Ágoston, A zsidók útja (Nagyvárad: Nagyváradi Társadalomtudományi Társaság 1917).
75Péter Ágoston, A mi útjaink: Magyarország jövője (Nagyvárad: Nagyváradi Társadalomtudományi Társaság 1916).
76Ernő Ballagi, ‘Állunk elébe!’, Egyenlőség, 21 April 1917, 1.
77Ágoston, A zsidók útja, 9.
78Ágoston, A zsidók útja, 3.
79Ágoston, A zsidók útja, 55, 271–4.
80See, for example, Salamon Handler, ‘A zsidók útja’, Zsidó Szemle, 30 March 1917, 1; and Lajos Blau, ‘Ágoston Péter zsidó tudománya’, Egyenlőség, 3 April 1917, 4–8.
81Ágoston., A zsidók útja, 83–5.
82Ágoston., A zsidók útja, 135–75, 179–94, 222–30.
83Ágoston., A zsidók útja, 98, 161.
84Ágoston., A zsidók útja, 159, 169, 249.
85Ágoston., A zsidók útja, 15, 84–5, 142.
86Ágoston., A zsidók útja, 143–5.
87Ágoston., A zsidók útja, 16, 126, 137, 175–8, 230, 311.
88Ágoston., A zsidók útja, 9.
89Ágoston., A zsidók útja, 232.
90Ágoston., A zsidók útja, 126, 96.
91Ágoston., A zsidók útja, 293.
92Ágoston., A zsidók útja, 311.
93Ágoston., A zsidók útja, 302.
94See, for example, Handler, ‘A zsidók útja’.
95József Schönfeld, ‘Ágoston Péter mellett’, Zsidó Szemle, 27 April 1917, 3.
96See, for example, Mihály Kmoskó, ‘Ágoston Péter: A zsidók útja’, Katholikus Szemle, vol. 31, 1917, 463–8; Protestáns Szemle, vol. 29, no. 4–5, 1917, 324–6; and Károly Burján, ‘A zsidókérdés’, Magyar Kultúra, vol. 5, April 1917, 337–46.
97Imre Schnur, ‘Kérdéses felelet’, Zsidó Szemle, 8 June 1917, 1.
98Mendes-Flohr, ‘Werner Sombart's The Jews and Modern Capitalism’, 94.
99See Géza Supka, ‘A zsidókérdéshez’, Huszadik Század, vol. 18, no. 6, 1917, 523–35. Supka was very critical of Ágoston, but treated his argument as a legitimate social scientific undertaking.
100See, for example, Lajos Venetiáner, ‘Ágoston Péter történeti kisiklásai’, Egyenlőség, 3 April 1917, 11; Ferenc Székely, ‘Az aktuális zsidókérdés’, Egyenlőség, 3 April 1917, 14; Sándor Komáromi, ‘Ágoston statisztikái’, Egyenlőség, 21 April 1917, 5–6; and József Patai, ‘A zsidók útja’, Múlt és Jövő, vol. 7, April 1917, 157.
101Béla Bernstein, ‘A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs’, Egyenlőség, 3 April 1917, 11–12.
102 Múlt és Jövő, vol. 7, April 1917, 161. For the book, see Sándor Antal, A magyar zsidóság jövendője (Nagyvárad: A szerző kiadása 1917).
103 Mi az igazság? Válasz Ágoston Péter ‘A zsidók útja’ című munkájára (Budapest: Egyenlőség 1917).
104Károly Burján, ‘Balthazár Dezső kontra Ágoston Péter’, Magyar Kultúra, vol. 5, April 1917, 378–9.
105Róbert Braun, ‘A zsidókérdés’, Huszadik Század, vol. 18, no. 6, 1917, 549.
107Oszkár Jászi's questionnaire, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 2.
106For a similar development in Germany, see Erik Grimmer-Solem, ‘“Every true friend of the Fatherland”: Gustav Schmoller and the “Jewish question”, 1916–1917’, Leo Baeck Institute Yearbook, vol. 52, 2007, 149–63.
108Oszkár Jászi's questionnaire, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 1–2.
109Béla Túri's response, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 149.
110See, for example, Károly Burján, ‘A Huszadik Század dicsekszik’, Magyar Kultúra, vol. 5, November 1917, 1005–6; Katholikus Szemle, vol. 31, 1917, 749–50; and Protestáns Szemle, vol. 29, no. 7–8, 1917, 472.
111 Egyenlőség, 4 August 1917, 3.
112 Huszadik Század, vol. 18, no. 7–8, 1917, 272.
113Lajos Szabolcsi, ‘Hitvita a Huszadik Században I’, Egyenlőség, 4 August 1917, 2.
114Lajos Szabolcsi, ‘Hitvita a Huszadik Században IV’, Egyenlőség, 25 August 1917, 3.
115See, for example, Zoltán Bosnyák's response, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 58.
116See, for example, Elemér Radisics's response, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 117–22.
117See, for example, Győző Concha's response, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 81.
118See, for example, Emma Ritoók's response, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 138.
119Oszkár Jászi, ‘A körkérdés főbb eredményei’, in A zsidókérdés Magyarországon: A Huszadik Század körkérdése, 156.
120See, for example, G. S., ‘Nem ez az út!’, Zsidó Szemle, 24 August 1917, 1; and Egyenlőség, 15 September 1917, 38–9.
121Szabolcsi, ‘Hitvita a Huszadik Században IV’, 2.
122‘A zsidó kérdés Magyarországon’, Magyar Figyelő, vol. 7, July–September 1917, 348–50.
123See, for example, ‘Zsidókérdés Magyarországon I–VIII’, Egyenlőség, 11 August–15 September 1917; and Ernő Mezei, ‘Hol a zsidókérdés?’, Egyenlőség, 29 September 1917, 1–3.
124On the general history of the period, see Ignác Romsics, Hungary in the Twentieth Century, trans. from the Hungarian (Budapest: Corvina and Osiris 1999), 79–125.
125See Iván Völgyes (ed.), Hungary in Revolution, 1918–1919 (Lincoln: University of Nebraska Press 1971).
126Mitchell B. Hart, Social Science and the Politics of Modern Jewish Identity (Standford, CA: Stanford University Press 2000), 7.
127On antisemitic discourse and politics in the interwar period, see Nathaniel Katzburg, Hungary and the Jews: Policy and Legislation, 1920–1943 (Ramat-Gan: Bar-Ilan University Press 1981); and Paul Hanebrink, In Defense of Christian Hungary: Religion, Nationalism, and Antisemitism, 1890–1944 (Ithaca, NY: Cornell University Press 2006).
128Lajos Szabolcsi, ‘Hitvita a Huszadik Században III’, Egyenlőség, 18 August 1917, 4.
129See Áron Monori, ‘A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920’, Médiakutató, vol. 4, no. 2, 2003, 41–56.
130See, for example, Ottokár Prohászka, The Jewish Question in Hungary (The Hague: n.p. 1920); and Zoltán Bosnyák, A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon (Budapest: Saját kiadás 1938). Even Jewish apologias were published under the heading ‘The Jewish question in Hungary’. See also Samu Stern, A zsidókérdés Magyarországon (Budapest: Pesti Izraelita Hitközség 1938).
131Mihály Kolosváry-Borcsa, A zsidókérdés magyarországi irodalma (Budapest: Stádium 1943), 10.
132Mihály Kolosváry-Borcsa, A zsidókérdés magyarországi irodalma (Budapest: Stádium 1943), 7.
133Lajos Szabolcsi, Két emberöltő: Az egyenlőség évtizedei (1881–1931) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport 1993), 209. The memoir was written in 1940–2.
134See Randolph L. Braham, The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary, 2 vols (New York: Columbia University Press 1981).
135István Bibó, ‘The Jewish question in Hungary after 1944’, in István Bibó, Democracy, Revolution, Self-Determination: Selected Writings, ed. Károly Nagy, trans. from the Hungarian by András Boros-Kazai (Boulder, CO: Social Science Monographs 1991), 176–7. On Bibó's essay, see Ferenc Fehér, ‘The “Jewish question” reconsidered: notes on István Bibó's classic essay’, in Anson Rabinbach and Jack Zipes (eds), Germans and Jews since the Holocaust: The Changing Situation in West Germany (New York and London: Holmes and Meier 1986), 315–55.
136See Péter Hanák (ed.), Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus: tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon (Budapest: Gondolat 1984); and Róbert Simon (ed.), Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában (Budapest: ELTE ÁJK 1985). See also Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon (Paris: Magyar Füzetek 1984). Interestingly, the original title of this latter volume published in Paris by émigré intellectuals was supposed to be ‘The Jewish question in Hungary after 1945’ (partly as a homage to Bibó) but at the last minute it was changed to ‘Jewry in Hungary after 1945’, as one of the authors found the term ‘Jewish question’ problematic. Accordingly, they decided to omit the ‘question’ and simply talk about the ‘Jews’ (vii).
137For a sophisticated attempt at reflection and analysis, see Gábor Gyáni, ‘“Erkölcstelen emancipáció” és “illuzórikus asszimiláció”: diskurzusok a zsidókérdésről’, in Gábor Hamp, Özséb Horányi and László Rábai (eds), Magyar Megfontolások a Soáról (Budapest and Pannonhalma: Balassi Kiadó, Pax Romana Fórum and Pannonhalmi Főapátság 1999), 83–93. Gyáni, while he warns against the internalization of the discourse and the social and cultural assumptions of historical actors, accepts the ‘Jewish question’ as an unproblematic and all-inclusive analytical category.
139András Kovács, ‘The Jewish question in contemporary Hungary’, Telos, no. 58, Winter 1983–4, 56.
138See, for example, Tamás Ungvári, The ‘Jewish Question’ in Europe: The Case of Hungary (Boulder, CO: Social Science Monographs 2000); and János Gyurgyák, A zsidókérdés Magyarországon (Budapest: Osiris 2001).