The question of universal suffrage in Hungary after the First World War, 1918–19

ABSTRACT

The fall of the Austro-Hungarian monarchy in 1918 resulted in the collapse of the historic Hungarian kingdom. As the result of the revolution of October 1918, a republican form of government was proclaimed on 16 November 1918 that functioned until the Bolshevik coup of 21 March 1919. An undisputed result of this era was the declaration of universal suffrage. Count Mihály Károlyi, the leader of the republic, introduced universal suffrage via a regulation called ‘The People’s Act’. Elections could not be held, due to the coup of the communists. When the ‘Soviet Republic’ also collapsed on 1 August 1919, the new conservative leaders decided to lead Hungary back to its old monarchic constitution. The parliament that had been dissolved in 1918 could not be reinstated. With the consent of the occupying forces, Prime Minister István Friedrich issued a decree on 17 November 1919. This decree basically retained Károlyi’s ‘People’s Act’ in effect, with some minor modifications. The Entente accepted this solution in order to negotiate the peace terms with a democratically elected Hungarian government. Elections could be therefore be held on 25–26 January 1920 based on a democratic suffrage.

KEYWORDS:

• Universal suffrage
• electoral reforms in Hungary
• democracy
• secret balloting
• Hungarian constitutional history

Notes

1 Urbarium or Urbarial Patent was a royal patent of Maria Theresa, Queen of Hungary (1740–1780), issued in 1767, ordering a country-wide census concerning the number of the peasants, the size of the lands cultivated by them, and their other obligations to be fulfilled in favour of their landlords. For more details, see: Gy. Kurucz, ‘Maria Theresa’s Urbarial Patent: Royal Conscience and Enlightened Habsburg Economic Policy’, Hungarian Studies 32, 2 (2018), pp. 263–72.

2 J. Ruszoly, ‘Az országgyűlési népképviselet bevezetése Magyarországon. Az 1848: V. tc. Létrejötte [Introduction of the Parliamentary Popular Representation in Hungary. Creation of Act V of 1848]’, in J. Ruszoly (ed), Újabb magyar alkotmánytörténet [A Newer Hungarian Constitutional History] (Budapest, 2002 [original publication: Miskolc, 1996]), p. 44.

3 See: ‘Hold’ [Acre], in Gy. Ortutay (ed.), Magyar Néprajzi Lexikon [Hungarian Ethnographic Encyclopaedia], http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-1344.html (Access date: 11/04/2019).

4 J. Barabási Kun, ‘Választójogunk fejlődési története [History of the Development of our Suffrage]’, Budapesti Szemle 46, (1918), p. 53.

5 R. Horváth, ‘A magyarországi választások a statisztika tükrében [The Hungarian Elections in the Mirror of Statistics]’, Állam és Igazgatás 5, (1957), p. 368.

6 T. Aidt and R. Franck, ‘How to Get the Snowball Rolling and Extend the Franchise: Voting on the Great Reform Act of 1832’, Public Choice 155, (2013), p. 238.

7 Décret du gouvernement provisoire, see: D. Caramani, The Societies of Europe. Elections in Western Europe Since 1815. Electoral Results by Constituencies (New York, 2000), pp. 299 and 321.

8 Caramani, The Societies of Europe, p. 380; J. Ruszoly, Európa alkotmánytörténete [A Constitutional History of Europe] (Budapest, 2005), p. 326.

9 P. Nannestad Olsen, ‘In the Cradle of a Party System. Voting Patterns and Voting Groups in the Danish Constitutional Convention, 1848–1849’, Scandinavian Political Studies 7, (1972), p. 122.

10 J. Ruszoly, Országgyűlési képviselőválasztások Magyarországon, 1861–1868 [Parliamentary Elections in Hungary, 1861–1868] (Budapest, 1999), p. 18.

11 Ruszoly, Országgyűlési képviselőválasztások Magyarországon, p. 21.

12 F. Pölöskei, ‘Választójog és választási rendszerek 1848–1939 között [Electoral Law and Electoral Systems Between 1848 and 1939]’, Jogtörténeti Szemle 2, (2009), p. 17; Z. Szente, Kormányzás a dualizmus korában [Government in the Era of Dualism] (Budapest, 2011), p. 315.

13 J. Ruszoly, ‘A választójog a munkásmozgalom programjaiban a XX. század elejéig, különös tekintettel Magyarországra [The Question of Suffrage in the Programs of the Workers’ Movement Until the Early Twentieth Century, with Special Respect to Hungary]’, in K. Kovács (ed), Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon [Changes in the State and Legal Institutions in Hungary in the First Half of the Twentieth Century] (Budapest, 1983), p. 198.

14 A. Gerő, Az elsöprő kisebbség [The Overwhelming Minority] (Budapest, 1988), p. 31.

15 L. Szilágyi, Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872) [Secret Parliamentary Voting in Szabolcs County (1872)], Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv XII. [Annales of the Archives of Szabolcs-Szatmár-Bereg XII.] (Nyíregyháza, 1997), pp. 161–85.

16 Zs. Boros and D. Szabó, Parlamentarizmus Magyarországon, 1867–1944 [Parliamentarianism in Hungary, 1867–1944] (Budapest, 1999), p. 130.

17 Gerő, Az elsöprő kisebbség, p. 55; The bill was actually prepared by the later Minister of Justice Dezső Szilágyi (1840–1901), see Gerő, Az elsöprő kisebbség, p. 35; The document was published in Képviselőházi Irományok, 1869 [Documents of the House of Representatives, 1869] Vol. XI, Document No. 1113. (These documents can be accessed through the website of the Library of the Parliament at http://mpgy.ogyk.hu).

18 He proposed to the House to reject the bill and to instruct the government to elaborate a new bill. See: Képviselőházi Irományok, 1869, vol. XIV, Document No. 1368.

19 Boros and Szabó, Parlamentarizmus Magyarországon, p. 44.

20 Gerő, Az elsöprő kisebbség, p. 55.

21 Horváth, ‘A magyarországi választások’, p. 368; Szente, Kormányzás a dualizmus korában, p. 318.

22 K. Kmety, A magyar közjog tankönyve [Textbook of the Hungarian Public Law] (Budapest, 1907), p. 290.

23 Pölöskei, ‘Választójog és választási rendszerek’, p. 18.

24 L. Varga, ‘Országgyűlési választások a dualizmus korában [Parliamentary Elections in the Dualist Era]’, in Gy. Földes and L. Hubai (eds), Parlamenti választások Magyarországon, 1920–2010 [Parliamentary Elections in Hungary, 1920–2010] (Budapest, 2010), p. 19. For the statistical data see: Gerő, Az elsöprő kisebbség, p. 58 and (the same table) Varga, ‘Országgyűlési választások’, p. 18.

25 Gerő, Az elsöprő kisebbség, p. 59; Varga, ‘Országgyűlési választások’, p. 22.

26 Á. Balázs, ‘Plural Voting and Representation of Minorities in Central Europe’, Central European Papers 4, (2016), p. 32; J. Fitzmaurice, The Politics of Belgium: A Unique Federalism (Chicago, 1996), p. 27.

27 Named after Count Kasimir Felix Badeni (1846–1909), Prime Minister of Cisleithania, 1895–97.

28 W. Brauneder, Osztrák alkotmánytörténet napjainkig [Austrian Constitutional History until Today] (Pécs, 1994), pp. 201–2; É. Somogyi, Választójog és parlamentarizmus Ausztriában, 1861–1907 [Suffrage and Parliamentarianism in Austria, 1861–1907] (Budapest, 1968), p. 71.

29 Somogyi, Választójog és parlamentarizmus Ausztriában, p. 27; – Source of the statistical data: Österreichische Statistik [Austrian Statistics], vol. XLIX (Vienna, 1897), Booklet 1.

30 Boros and Szabó, Parlamentarizmus Magyarországon, p. 45; E.S. Vincze: ‘Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon, 1848–1890 [Struggle for the Establishment of an Autonomous Labour Party in Hungary, 1848–1890]’, in Munkásmozgalom-történeti tanulmányok [Studies of History of the Workers’ Movement] (Budapest, 1972), p. 36.

31 Ruszoly, ‘A választójog a munkásmozgalom programjaiban’, p. 199.

32 See: Képviselőházi Napló, 1887 [Diary of the House of Representatives, 1887] vol. VII, p. 166 (Similarly to the Documents, the Diaries may also be accessed through the official website of the Library of the Parliament at http://mpgy.ogyk.hu).

33 Ruszoly, ‘A választójog a munkásmozgalom programjaiban’, p. 200.

34 L. Varga, ‘Az 1903-as MSZDP-program és a múlt századi magyar szociáldemokrácia [The Program of the MSZDP of 1903, and the Hungarian Social Democratic Movement of the Last Century]’ Egyenlítő 1, (2003), p. 4.

35 For more details in English see: N. Stone, ‘Constitutional Crises in Hungary, 1903–6’, The Slavonic and East European Review 45, (1967), pp. 173–8; in Hungarian: F. Mucsi, A Kristóffy–Garami paktum. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt taktikája az 1905–1906. évi politikai válság időszakában [The Kristóffy–Garami Pact. Tactics of the Social Democratic Party of Hungary at the Time of the 1905–1906 Political Crisis] (Budapest, 1970).

36 J. Kristóffy, Törvényjavaslat-tervezet az országgyűlési képviselőválasztási jogról [Draft Bill on the Suffrage at Parliamentary Elections] (Budapest, 1905).

37 2.8 million according to József Barabási Kun [Barabási Kun, ‘Választójogunk fejlődési története’, p. 60], or (min.) 2.5 million according to the calculations of Lajos Varga [Varga, ‘Az 1903-as MSZDP-program’, p. 21].

38 See: Képviselőházi Irományok, 1906 [Documents of the House of Representatives, 1906], vol. XXVIII, Document No. 926.

39 Balázs, ‘Plural Voting and Representation of Minorities’, p. 32; Fitzmaurice, The Politics of Belgium, p. 27.

40 Somogyi, Választójog és parlamentarizmus Ausztriában, p. 71.

41 Caramani, The Societies of Europe, p. 382.; T. Kühne, Dreiklassenwahlrecht und Wahlkultur in Preussen 1867–1914: Landtagswahlen zwischen korporativer Tradition und politischem Massenmarkt (Droste, 1994), p. 116.

42 Boros and Szabó, Parlamentarizmus Magyarországon, p. 47; M. Szalai, ‘Választójogi reformkísérlet a századforduló Magyarországán (1908) [Attempt for the Electoral Reform in Hungary at the Beginning of the 20th Century (1908)]’, Múltunk 45, (2000), pp. 89–90.

43 He had already been Prime Minister for four months in 1903.

44 See: Képviselőházi Napló, 1910 [Diary of the House of Representatives, 1910], vol. X, p. 214.

45 T. Erényi, Szocializmus a századelőn [Socialism at the Beginning of the Century] (Budapest, 1979), pp. 252–3.

46 See: Képviselőházi Irományok, 1910 [Documents of the House of Representatives, 1910], vol. XXIII, Document No. 727.

47 Pölöskei, ‘Választójog és választási rendszerek’, p. 19.

48 Z. Maruzsa, ‘Sem kormányon, sem ellenzékben: Tisza István belpolitikai tevékenysége második miniszterelnökségét követően’ [Neither in the government, nor in the opposition: István Tisza’s political activity after his second term as Prime Minister], Korunk 28, (2017), p. 47.

49 I. Tisza, ‘A választójogi reform küszöbén [On the Eve of the Electoral Reform]’, Magyar Figyelő II, 3 (1912), p. 332. For an excellent analysis of Tisza’s views on suffrage see: P. Bakonyi, ‘Tisza István és az általános választójog’ [István Tisza and the Universal Suffrage], Jogtörténeti Szemle 3, (2005), pp. 62–6.

50 Képviselőházi Irományok, 1910 [Documents of the House of Representatives, 1910], vol. XXIII, Document No. 727, p. 70 [1.9 million voters represented c. ten per cent of the whole population].

51 See Table 2.9 in Caramani, The Societies of Europe, p. 65.

52 K. Burucs, ‘Választójog Angliában, Franciaországban és Németországban [Suffrage in England, France and Germany]’, História 7, (1985), p. 39; Ruszoly, Európa alkotmánytörténete, p. 257.

53 See Caramani, The Societies of Europe, pp. 110, 193 and 201 (and the table on p. 65).

54 M. Réz, ‘A kor szelleme és a választói jog [The Contemporary Spirit and the Voting Right]’, Magyar Figyelő 2, (1912), p. 421.

55 Regarding István Tisza, see: Bakonyi, ‘Tisza István és az általános választójog’, pp. 64–5.

56 Now Rijeka (Croatia), at that time, as the naval basis of the Austro-Hungarian monarchy, governed as a special district of the Hungarian public administration. The other cities were mainly the traditional municipal towns having had local government even before the introduction of modern public administration in Hungary after 1867.

57 Pölöskei, ‘Választójog és választási rendszerek’, p. 20 (See Article 112 of Act XIV of 1913).

58 J. Galántai, ‘A választójog a képviselőházban az első világháború éveiben [The Question of Suffrage on the Floor of the House of Representatives in the Years of World War I]’, in K. Kovács (ed), Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon [Changes in the Institutions of State and Law in the First Half of the twentieth Century in Hungary] (Budapest, 1983), p. 37. Source of the data: Képviselőházi Irományok, 1910 [Documents of the House of Representatives, 1910], vol. LVII., p. 104.

59 Galántai, ‘A választójog a képviselőházban’, p. 41.

60 J. Acsády, ‘The Debate on Parliamentary Reforms in Women’s Suffrage in Hungary’, in I. Sulkunen, S. Nevala-Nurmi and P. Markkola (eds), Suffrage, Gender and Citizenship: International Perspectives on Parliamentary Reforms (Cambridge, 2009), p. 254; Galántai, ‘A választójog a képviselőházban’, p. 45.

61 Képviselőházi Napló, 1910 [Diary of the House of Representatives, 1910], vol. XXXVI, p. 8.

62 Képviselőházi Irományok, 1910 [Documents of the House of Representatives, 1910], vol. LVIII, Document No. 1413.

63 Galántai, ‘A választójog a képviselőházban’, p. 50.

64 Képviselőházi Irományok, 1910 [Documents of the House of Representatives, 1910], vol. LXII, Document No. 1450. [With regard to women’s suffrage see: p. 228].

65 I. Simándi, Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon, 1848–1938 [Struggle for the Women’s Parliamentary Suffrage in Hungary, 1848–1938] (Budapest, 2009), p. 112.

66 M. Kozári, A dualista rendszer, 1867–1918 [The System of the Dualism, 1867–1918] (Budapest, 2005), p. 141.

67 Simándi, Küzdelem a nők parlamenti választójogáért, pp. 135–6.

68 Galántai, ‘A választójog a képviselőházban’, p. 52.

69 See, for example, I. Romsics, ‘Választójog és parlamentarizmus a magyar történelemben [Suffrage and Parliamentarism in the Hungarian History]’, in I. Romsics (ed), Múltról a mának [On the Past, for Today] (Budapest, 2004), p. 225.

70 Simándi, Küzdelem a nők parlamenti választójogáért, p. 136.

71 See Maruzsa, ‘Sem kormányon, sem ellenzékben’, p. 47.

72 For a high resolution photo of the manuscript containing the Eckartsau Declaration see http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/iv_karoly_eckartsaui_nyilatkozata.html (Access date: 23/05/2019).

73 T. Hajdu, ‘Választójog 1918–1919-ben [Suffrage in 1918–1919]’, História 7, (1985), p. 49.

74 The whole text of the People’s Resolution can be read in Hungarian here: https://hu.wikisource.org/wiki/1918._%C3%A9vi_n%C3%A9phat%C3%A1rozat (Access date: 23/05/2019).

75 J. Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom – 1920’, in Gy. Földes and L. Hubai (eds), Parlamenti választások Magyarországon, 1920–2010 [Parliamentary Elections in Hungary, 1920–2010] (Budapest, 2010), p. 48.

76 Hajdu, ‘Választójog 1918–1919-ben’, p. 50.

77 K. Molnár, Magyar közjog [Hungarian Public Law], vol. II (Pécs, 1928), p. 623.

78 Hajdu, ‘Választójog 1918–1919-ben’, p. 50.

79 J. Ruszoly, ‘Institutionelle Grundlagen der Legislation in Ungarn (1920–1944/45)’, Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, Tom. 70, Fasc. 14. (2007), p. 4; I. Szabó, ‘Law I of 1920 and the Historical Constitution’, in F. Hörcher and T. Lorman (eds), A History of the Hungarian Constitution, (London–New York, 2018), p. 160.

80 Or Chrysantenum Revolution (in Hungarian: Őszirózsás Forradalom), referring to the flowers put in the caps of the soldiers in the autumn of 1918 as the symbol of the revolution in Budapest.

81 Ruszoly, ‘Institutionelle Grundlagen’, p. 4.

82 Szabó, ‘Law I of 1920’, p. 160.

83 Molnár, Magyar közjog, p. 624.

84 P. Hatos, Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története [The Damned Republic. A History of the Collapse and Revolution of 1918] (Budapest, 2018), p. 100.

85 See Archduke Joseph August’s record of 8 August 1919 in his diary, referred in the PhD dissertation of Mihály Nánay (M. Nánay, ‘Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg katonai és politikai szerepvállalása, 1914–1924 [The military and political activities of Archduke Joseph August of Habsburg-Lothringen, 1914–1924]’ (Eötvös Loránd University of Budapest, PhD thesis, 2016), p. 190. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32346/dissz_nanay_mihaly_tortenelemtud.pdf.

86 See in the Hungarian National Archives at MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 20 August 1919, pp. 4–8, http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944 (Access date: 15/06/2019).

87 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 49.

88 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 20 August 1919, p. 4.

89 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 20 August 1919, p. 4.

90 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 20 August 1919, pp. 5–6.

91 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 49.

92 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 29 August 1919, pp. 3–4.

93 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 29 August 1919, p. 3.

94 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 29 August 1919, p. 4.

95 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 29 August 1919, pp. 5–8.

96 MNL OL K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek [Minutes of Cabinet Meetings], 29 August 1919, p. 8.

97 M.E. is the abbreviation of Prime Minister [miniszterelnök] in Hungarian – the author’s comment.

98 Ruszoly, ‘Institutionelle Grundlagen’, p. 4.

99 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 50.

100 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 49; Decree No. 5985/1919 M.E. see: Magyarországi Rendeletek Tára [Compendium of Hungarian Regulations], 1919, pp. 879–81; https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1919/ (Access date: 15/06/2019).

101 I. Szabó, ‘A választási rendszer az 1920-as nemzetgyűlési választásokon [The Electoral System at the National Assembly Elections in 1920]’, in G. Máthé, T.M. Révész and G. Gosztonyi (eds), Jogtörténeti Parerga [Parerga on the History of Law], (Budapest, 2013), p. 348.

102 Szabó, ‘A választási rendszer’, p. 348.

103 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 51.

104 T. Hirata, ‘A bethleni konszolidáció jellege a nemzetközi szakirodalom tükrében [Characteristics of the Bethlen Consolidation in the Mirror of International Literature]’, Valóság 36, 11 (1993), p. 57.

105 Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 51; G. Ilonszki, Képviselők és képviselet Magyarországon a 19–20. században [Representatives and Representation in Hungary in the 19^th and 20th Centuries] (Budapest, 2009), p. 63; M. Ruszkai, ‘Az 1945 előtti magyar választások statisztikája [Statistics of the Hungarian Elections Until 1945]’, Történeti statisztikai közlemények 3, 1–2 (1959), p. 13.

106 The most tragic event was the assassination of Miklós Cservenka (1871–1920), head of the petition office of the Social Democratic Party, who was captured and murdered by a group of soldiers on 16 January 1920.

107 Boros and Szabó, Parlamentarizmus Magyarországon, pp. 234 and 244–5; Gergely, ‘Titkos választás és ellenforradalom’, p. 73; I. Romsics, Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve [Counter-Revolution and Consolidation. The First Ten Years of the Horthy Regime] (Budapest, 1982), p. 80; P. Sipos, ‘Az MSZDP a magyar politikai életben, 1919–1944 [The Social Democratic Party in the Hungarian Politics, 1919–1944]’, in L. Varga (ed), A magyar szociáldemokrácia kézikönyve [Handbook of the Hungarian Social Democracy] (Budapest, 1999), p. 129.

108 Hirata, ‘A bethleni konszolidáció jellege’, p. 56.

Additional information

Notes on contributors

György Képes

György Képes is Senior Lecturer at the Department of History of the Hungarian State and Law at Eötvös Loránd University of Budapest, Hungary since 2006. He has published five books; A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya [The More Perfect Union: Constitution of the United States of America] (Budapest, 2003); Buchinger Manó. Egy 20. századi politikai életrajz jogtörténészi szemmel [Emanuel Buchinger. A Twenieth Century Political Biography through the Eyes of a Legal Historian] (Budapest, 2009); Dánia alkotmánytörténete a 13. századtól napjainkig [Constitutional History of Denmark from the thirteenth Century to Our Time] (Budapest, 2009); Az abszolút monarchia [The Absolute Monarchy] (Budapest, 2011); A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig [Constitutional History of the Kingdom of Denmark from the Beginning until 1848] (Budapest, 2019). He has also published more than 60 research papers in legal and historical journals and edited books in Hungarian and English.