The wanderer’s gaze: Jewish writers in the urban landscape of Budapest at the turn of the 20th century

ABSTRACT

The article uncovers the voices of secular Jewish writers who wrote about Budapest at the turn of the twentieth century in the same progressive literary journals. Their literary depictions of Budapest illustrate the quest of secular Jews to discover new points of identification in the urban environment. How do Hungarian Jewish writers in Budapest characterize the city, Pest? How do they envision the major tenets of their own ‘urbanness’, of being ‘pesti’? Why do they invent themselves as pesti? I aim to draw a Jewish image of Budapest featuring the central concept of pesti as their place of belonging.

KEYWORDS:

• Hungarian Jews
• Budapest
• city
• urban
• Jewish literature
• Flâneur
• modern Jewish experience

Disclosure statement

No potential conflict of interest was reported by the author.

Notes

1. Ernõ Szép, Szép Ernõ Összes Versei (Budapest: Szukits Kiadó, 2003), 320. Originally published in Régi Kedvünk (1919). “De furcsa város vagy/te Budapest,/tollam, érzem, nem fog,/amikor lefest/ … Ha nem lenne villamos,/soha el nem késnék/ … Nem volna az utcán sötét/Ha lámpa nem lenne/ … tintám elhalvanyul,/amikor lefest,/de fekete vagy,/te Budapest.” (All translation in the essay are my own.)

2. Jenõ Heltai, “Budapesti éjjel,” Budapesti Negyed 70 (Winter 2010): 458. Originally published in Kis Élclap 4 (1902).

3. In 1867 Budapest had 280,000 inhabitants, 14% of the country’s population; by 1910, 900,000, which was 25% of the population of the country, and by the end of the WWI the population number of the city were over one million, Between the end of the 18th to the end of the 19th century, Budapest grew eightfold, like Berlin. They were the only two cities in Europe that went through such a rapid change during this time. In the years from 1867 to 1910, Budapest went from being the seventeenth largest city in Europe to becoming the sixth. In comparison to its rival Vienna (which had a quarter million inhabitants) at the start of 19th century, Budapest was the third largest city of Europe after London (1 million) and Paris (half million). (András Gerõ, Polgárosodás kora (Budapest: Adams, 1992), 131. Péter Hanák, Garden and the Workshop (Princeton University Press, 1998), 63.) On Budapest and Jews see: Gábor Gyáni, Az Utca és a szalon (Budapest: Új Mandátum, 1999) Péter Hanák, Zsidókérdés, Asszimilació, Antiszemitizmus (Budapest: Gondolat Kiadó, 1984) János Horváth, Magyar századforduló (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967).

4. For statistical figures on the Jews in Budapest see Michael Silber, ed., Jews in the Hungarian Economy 1760–1945 (Varda Books, 2017), 179. Zeke Gyula, “Szakadás után,” in edited by Lendvai Ference, Sohár Anikó, Horváth Pál (Budapest: MTA Filozófiai Intézet, 1990), 152.

5. On Jewishness, assimilation and secularization see the outstanding works of Miklós Konrád, for example, “Vallásváltás és Identitás,” Századok 14, no. 1 (2010): 1–46.

6. For the Jews learning Hungarian (Magyarization) see Victor Karády, Zsidóság és Társadalmi Egyentlõtlenségek (1867–1945) (Budapest: Replika kör, 2000), 50–56. For data on the Hungarianization of Budapest Jewry see: György Haraszti, Magyar-zsidó levéltari repertórium 1526–1945 (Budapest: Századvég, 1992). Alajos Kovács, A nevek és névváltoztatások statisztikája. Magyar Staitisztikai Szemle, 1930; and Zeke Gyula’s writings in Hét Évtized a hazai zsidóság életében, edited by Lendvai Ference, Sohár Anikó, Horváth Pál (Budapest: MTA Filozófiai Intézet, 1990).

7. The number of journals and newspapers in Hungarian went from less than a couple hundred in the 1860ies to over a thousand by the turn of the century and the vast majority of them were printed in Budapest.

8. Miklós Hernádi, Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban: 1860–1945 (Budapest: Noran Libro, 2010), 32. However, Budapest had a different connotation for the majority of Hungarian writers of non-Jewish descent. To them, it was a city that corrupts, poisons, and makes one sinful. In their view it was better to live in the countryside where the true Hungarian life is possible, since the streets of Budapest are filled with alien sin. For example, Kornél Tábori and Vladimir Székely, published a series of books in the early 1900s about the criminal side of Budapest, titled Sin City, where they wrote about social problems in the city. They portray Jews as being active participants in such matters and claim that Budapest is not Hungarian. Post WWI the nationalist narrative came to reflect these ideas and the Jewishness of Budapest came to represent something alien to Hungarianness to an extent that both Jews and Budapest were claimed incompatible with the Hungarian spirit.

9. Richard Lehan, “Urban Signs and Urban Literature: Literary Form and Historical Process,” New Literary History 18, no. 1 (Autumn 1986): 99–113, 99.

10. Such papers, magazine and journals in Budapest were the weekly satirical paper, Borszem Jankó (1868–1938) established by Adolf Ágai, the weekly literary paper, A Hét (1890–1924) established by the popular Jewish poet Jozsef Kiss, a weekly literary magazine, the Magyar Géniusz, (1892–1903), the most influential by-weekly literary journal, the Nyugat (1908–1941), the monthly Jewish literary paper, Mult És Jövő (1912–1944), the monthly sociocultural journal, the Huszadik Század. (1900–1919), and daily political papers such as, the Pesti Napló (1850–1939) and the Budapesti Napló (1896–1918), whose literary columns were on par with the most prestigious literary papers, such as Nyugat. The journals at their start were usually financed by their founding figure who also served as the main editor, they could acquire the financial support of leaders of liberal aristocracy, be bought up by a newspaper joint-stock companies, like the Atheneum, and eventually make it through subscriptions.

11. For the changes of attitude towards the Jewish presence in Modern Hungarian literature see for example, Mario D. Fenyo, Literature and political change: Budapest, 1908–1918 (Philadelphia: American Philosophical Society, 1987). István Margócsy, “ … a férfikor nyarában … “ tanulmányok a XIX. és XX. századi magyar irodalomról (Pozsony: Kalligram, 2013). Sz. Péter Nagy, ed., A népi urbánus vita dokumentumai, 1932–1947 (Budapest: Rakéta Kiadó, 1990).

12. On Hungarian Jewish literature and intellectual history see Magdolna Balogh, ed., Választások és kényszerek: zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában: irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok (Budapest: Reciti, 2015); Marianna D. Birnbaum, “Budapest a Századforduló irodalmában,” Múlt és Jövõ 2 (1993): 55–58; Miklós Lackó, “Zsidók a budapesti irodalomban 1890–1930,” Budapesti Negyed 8, no. 2 (1995) http://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/laczko.htm; Hernádi Miklós, Zsidó írók és művésze a magyar progresszióban, 1860–1945. (Budapest: Noran Libro, 2010). Also see the numerous excellent works of János Kõbányai, such as, Két évszázad magyar-zsidó költészete (Budapest: Múlt és Jövõ, 2015); “A magyar zsidó értelmiség kialakulása: Intézmenyek és Médiumok,” Budapesti Negyed 59 (2008): 1–61; A Magyar-zsidó irodalom története (Budapest: Múlt és Jövõ, 2012); Minden hiábavalóság: A Magyar zsidó próza száz éve (Budapest: Múlt és Jövõ, 1999); and Szétszálazás és újraszövés: a Múlt és Jövő, a Nyugat és a modern zsidó kultúra megteremtése (Budapest: Osiris, 2014). Miklos Lackó, “Zsidók a Budapesti Irodalomban 1890–1930,” Budapesti Negyed 3, no.2 (1995); Janos Pelle, “Magyar zsido irodalom,” Új folyam XXII, no. 9–10: 11–18; Szűcs Teri Schein Gábor, ed., “Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban (Budapest: ELTE BTK, 2013); Petra Török, ed., Határ és a határolt: töprengések a magyar – zsidó irodalom létformáiról (Országos Rabbiképző Intézet Yahalom Zsidó Művelődéstörténeti, 1997); Gyula Zeke, “A nagyvárosi kúltúra új formái és a zsidóság,” Budapesti Negyed 8, no. 2 (1995). Also see the first and most detailed work on Hungarian Jewish writers by Aladár Komlós, Magyar-zsidó szellemtörténet a Reformkortól a Holocaustig (Budapest: Múlt és Jövõ, 1997).

13. Charles Baudelaire, The painter of Modern Life, trans. and ed. Jonathan Mayne (Phaidon Press 1995).

14. Janet Wolff, Anglomodern. Painting and Modernity in Britain and the United States (Cornell University Press, 2003).

15. Walter Benjamin, The Writer of Modern Life, Essays on Charles Baudelaire, ed. Michael W. Jennings (Harvard University Press: 2006).

16. See her works such as, Mary Gluck, “The Budapest Flaneur: Urban Modernity, Popular Culture, and the “Jewish Question” in Fin-de-Siecle Hungary.” Jewish Social Studies 10, no. 3 (2004): 1–22; Mary Gluck, “The Flaneur and the Aesthetic Appropriation of Urban Culture in Mid-19th century Paris.” Theory, Culture and Society 20, no. 5 (2003): 53–80; and Mary Gluck, The Invisible Jewish Budapest (Madison: University of Wisconsin Press, 2016).

17. Mary Gluck, “The Budapest Flaneur: Urban Modernity, Popular Culture, and the “Jewish Question” in Fin-de-Siecle Hungary,” Jewish Social Studies 10, no. 3 (2004): 1–22, 2.

18. Gluck, “The Budapest Flaneur,” 20.

19. Murray Baumgarten, “Urban Rites and Civic Premises in the Fiction of Saul Bellow, Grace Paley, and Sandra Schor,” Contemporary Literature 34, no. 3 (1993): 395–424, 397.

20. Baumgarten, “Urban Rites,” 399.

21. Murray Baumgarten, City Scriptures: Modern Jewish Writing (Harvard University Press, 1982), 5.

22. See for example, Richard Cohen, Place in modern Jewish culture and society, New York: Oxford University Press, 2018); Alina Gromova, Felix Heinert, Sebastian Voigt, Jewish and non-Jewish spaces in the urban context (Berlin: Neofelis Verlag, 2015); and Rachel Seelig, Strangers in Berlin: modern Jewish literature between East and West, 1919–1933 (University of Michigan Press, 2016).

23. Jonathan Hess, Middlebrow Literature and the Making of German-Jewish Identity (Stanford University Press, 2010), 10.

24. Hess, “Middlebrow Literature,” 21.

25. Tobias Metzler, Tales of Three Cities: Urban Jewish Cultures in London, Berlin and Paris (1880–1940) (Harrassowitz Verlag, 2014).

26. Sarah Gracombe, “Imperial Englishness in Julia Frankau’s ‘Bok of the Jew’,” Prooftexts 30 (2010): 147–179.

27. Alex Goody, “Murder in Mile End: Amy Levy, Jewishness and the City,” Victorian Literature and Culture 34, no. 2 (2006): 461–479.

28. Benedict Anderson, Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism (London and New York: Verso, 1998).

29. Dorothy Barenscott, “Articulating Identity through the Technological Rearticulation of Space: The Hungarian Millennial Exhibition as World’s Fair and the Disordering of Fin-de-Siecle Budapest,” Slavic Review 69, no. 3 (Fall 2010): 571–590, 273.

30. Adolf Ágai, Utazás Pestrõl-Budapestre (Budapest: Fekete Sas kiadó, 2017), 11. “A gyerek itt marad Pesten, a kisded-óvodába fog járni, legyen belõle tanult ember, mondta öregatyám. Tanultam is német versiket a fūben ugráló báránykáról, s a szorgalmatos méhikérõl … … Talán el is felejtem a Magyar szót, ha a szomszédos lakófélnek cselédje, csöpentett magyar lány Makó vidékérõl, nem beszélget velem.”

31. Ágai, Utazás Pestrõl-Budapestre, 24. “Különös, hogy míg más iskolában a valamivel késöbb a németországból ide került tanítóink akkor, mikor már igazán nagy méregre fortyantottuk, a legfurább kiejtéssel magyarul szitkozódásra fakadtak s ördög-adta teremtette pusztai betyár fiainak nevesztek minket; addig egyik-másik magyar tanítónk elkeseredésének legnagyob fokán nemetül hordott le bennünket.”

32. Gwen Jones, Chicago in the Balkans: Budapest in Hungarian Literature 1900–1939 (Routledge, 2013), 48.

33. Adolf Ágai, “Körúton a jenkikkel,” Borszem Jankó (6 August 1911): 6.

34. Ágai, Utazás Pestrõl Budapestre, 289. “s mondhassa-e az idegen, ha közénk jön … milyen szép, mily tiszta, mily egézséges, mily kellemes, mily európai, s mily Magyar ez a Budapest.”

35. Frigyes Karinthy, “Mint idegen forgok pesten,” Budapesti Negyed 17, no.4 (Winter 2009): 581–2. Originally published in Minden Masképp Van. Budapest: Atheneum (1927), 290–6.

36. Géza Csáth, “Pesti dal,“ Nyugat 7 (1909) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00030/00705.htm “ … megszületett a pesti nyelv, amely különbözik minden más Magyar nyelvtõl.”

37. Frigyes Karinthy, “Budapesti emlék,” Budapesti Negyed 17, no. 4, 66 (Winter 2009): 437–8. Originally published Karinthy, Frigyes. Budapesti emlék. Budapest: Atheneum (1913).

38. Aladár Komlós, “Pesti Õsz,” in Két évszázad Magyar-zsidó költészete, ed. János Kõbányai, (Budapest: Múlt és Jövõ, 2015), 589. “S eszembe jut az õsz a réten, otthon:/fakó ott most a rét mint halk ima,/a dér hamuként sok gyepet leforráz./ … most a réten otthon õsz van./-S egy õszi bánat halkan hazahív/ … – S e bánat oly banális és naiv … “.

39. Hana Wirth-Nesher, City Codes, Reading the Modern Urban Novel. Cambridge (University Press 1996), 20. See also, “The Modern Jewish Novel and the City: Franz Kafka, Henry Roth, and Amos Oz,” Modern Fiction Studies, 24, No. 1, (Spring 1978): 91–109.

40. For walking organized in terms of other than economic production see for example, Andrea Phillips, “Cultural Geographies in Practice: Walking and Looking.” Cultural geographies 12 (2005): 507–13.

41. Michel de Certeau, The Practice of Everyday Life (University of California Press, 2011).

42. Walter Benjamin, The Arcades Project, edited by Rolf Tiedemann (Harvard University Press, 2002).

43. Cselleng and kószal can be best translated as dawdle, vándorol, bolyong, barangol, csatangol can be best translated as wondering, kóborol as roaming, and ramble, hover, straggle, mounder, rove, hang around or hang about as kószal.

44. Sándor Bródy, “Budapest reggel,” in Fehér könyv VI (Budapest: Az Író Kiadása, 1900), 77–9. “Már nagy, de meg lehet látni hogyan let naggyá. Még vannak kertek a magánházakban, még vannak bogárhátuú kicsiny házak és nagy, nagy udvarok. ….az elegáns boulevárdból, az impozáns és elõkelõ Andrássy útból kisvárosi utcák nyílnak.”

45. Géza Lengyel, “Régi házak és új házak,” Nyugat 13 (1910) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00059/01675.htm.

46. Lengyel, “Régi házak és új házak,” “Némelyik földszintes ablakon át egyenesen a hálószobába lehet lépni … ez a Buda ilyen félmúlt divat-áramlatok gyūjtõhelye … egész városrészt egyszerre szemlélhetünk.”

47. Géza Lengyel, “Régi házak és új házak,” “Állványerdõk lepik el újra Budapest utcáit.”

48. Tamás Kóbor, “A városligetben.” Budapesti Negyed 23, no. 1 (1999) http://epa.oszk.hu/00000/00003/00018/bpn2322.htm Originally published in Kóbor, Tamás. Furcsa Tragédiák. Budapest. (1913).

49. Tamás Kóbor, “Köd az Andrassy úton,” Budapesti Negyed 23, no. 1 (1999) http://epa.oszk.hu/00000/00003/00018/bpn2306.htm Originally published in A Hét 1 No 4 Budapest (January 26 1890).

50. Tamás Kóbor, “Köd az Andrassy úton,” “Ezek a magas paloták hirdetik a mi kultúránkat … “.

51. Tamás Kóbor, “Sötét világrész, Budapesti tájkép,” A hét (15 June 1890): 382–3. “a mi fényes budapestünknek is megvan a maga sötét vilagrésze. Külön világrész ez, külön vegetációval, külön lakosággal és külön civilizációval.”

52. Ferenc Molnár, Az éhes város (Budapest: Franklin Társulat, 1912).

53. Ferenc Molnár, “A világváros szórakozik,” Budapesti Negyed 70 (2010). https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_70_18_2010_4/?pg=54&layout=s Originally published in Pesti Napló (Nov 1. 1908).

54. Lajos Barta, “Budapest boldog akar lenni,” Nyugat 4 (1915) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00168/05410.htm “ … kedélyes, nem engedi magát a háború rossz kedvében elveszni. A város nem tud és nem is akar aszkéta lenni.”

55. Lajos Barta, “Budapest boldog akar lenni,” “Budapest szenved, vérzik, Budapest gyõzelmét várja, Budapest boldog akar lenni.”

56. Richard Lehan, The city in Literature, An Intellectual and Cultural History (University of California Press, 1998), 60.

57. Richard Lehan, “Urban Signs and Urban Literature: Literary Form and Historical Process,” New Literary History 18, no. 1 (Autumn 1986): 99–113, 109.

58. Georg Simmel, “The metropolis and Mental life,” in Gary Bridge and Sophie Watson eds. The Blackwell City Reader (Oxford and Malde, MA: Wiley-Blackwell, 2002), 11–19. For an interesting discussion on Simmel see Julie Choi, “The Metropolis and Mental Life in the Novel,” New Literary History 37. no. 4 (Autumn 2006): 707–724.

59. Adolf Ágai, Fõvárosi parnasszus, Porzó tárcza-levelei (Budapest: Athenaeum, 1877).

60. Ágai, “Utazás Pestrõl-Budapestre,” 9. “de pest, hej hát ám ez a csoda … “.

61. Ágai, “Utazás Pestrõl-Budapestre,” 11. “A sürgés forgás nyugtalanított. Milyen más erre az élet! Nagyon idegenül éreztem magam benne … “.

62. Adolf Ágai, “Kirándulás Budapesten,” Borszemjankó (June 10th1900): 2.

63. Tamás Kóbor, “Budapest.” Budapesti Negyed 23, no. 1 (1999): 487. Originally published by Kóbor, Tamás. Budapest. Budapest: Hét Kiadó (1901).

64. Zoltán Somlyó, “Pesti vasárnapi este,” in Két évszázad Magyar-zsidó költészete, ed. János Kõbányai, 449. Originally published in Somlyó, Zoltán. Dél Van. Budapest: Kézikönyvtár, Verstár (1910). “Megindult alattam az Andrássy út,/ … búsan babonásan és balgán …./Nagy barna búk futnak az utunk elött/a pesti vasárnapi estén./Kétsort paloták, arany, szép kacagás/és pénz ül az emberek testén … /Vidám rohanások lüktetnek vadul/és ballagó fájdalmak jönnek;”.

65. Zoltán Somlyó, “Mit csinálnak az ifjak pesten,” in Két évszázad Magyar-zsidó költészete, ed. János Kõbányai, 464. Originally published in Nyugat 5 (1916). “Két emeletnyi magasságban/ … körültekintek a világban./Kinézek az ablak üvegjén,/a mai én, a bús, a kehes vén,-/a fiatalokat keresvén./Tizenöt évig magam lestem,/hol fellángolva, hol meg resten/-Mit csinálnak az ifjak pesten?”

66. Anthony D. King, “Boundaries, Networks, and Cities: Playing and Replaying Diaspora and Histories,” In Urban Imaginaries: Locating the Modern City, ed. Alen Cinar and Thomas Bender (University of Minnesota Press, 2007), 1–14, 8.

67. Wirth-Nesher, City Codes, 21.

68. Ignotus, “Budapesttõl a föld körül budapestig,” Nyugat 13 (1911) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00083/02586.htm “Az ember seholsem lát egyebet, mint amit magával hozott.”

69. Wirth-Nesher, City Codes, 11.

70. Sarolta Lányi, “Egy budai fasorban,” Nyugat 11 (1911) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00081/02493.htm “Csak most nem sírni. Elhaladni szépen/gyereklányok kacagó hadánál./ … Csak menni, végigegy/edül,/Leülni ott, hol senki le nem ül.”

71. Sarolta Lányi, “Egy budai fasorban,” “Csak most nem sírni, elhaladni szépen/Gyerekleányok kacagó hadánál./S csak menni, végigegyedül,/Leülni ott, hol senki le nem ül.”

72. Margit Kafka, “A város,” Nyugat 19 (1910) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00065/01837.htm “itt ülök zsibbatag/álom … / … lágy távolokba nézve/ … Megindultam hát menni!/Gyorsan, iránytalan! Most felfedezek!/Ott térre tágul az utcasarok/ … ormok, kupolák! Nem!/Mert eén most balra akarok!/én odamegyek ahova akarok … csak had ülök kicsit! Had nézek, nézek! ….Miert is futok én itten?/Mi közöm ide? Mim van itt nekem?”.

73. For the Flaneuse see for example, Catherine Nesci, “Sensual Re-Readings: Gender, Sensibility, and the Classes of Flânerie,” Journal of the Society of Dix-Neuviémistes, 16 (2012): 133–48; Deborah Parsons, Streetwalking the Metropolis: Women, the City and Modernity (Oxford University Press, 2000).

74. Beryl Schlossman, “The Night of the Poet: Baudelaire, Benjamin and the Women in the Street,” MLN 119/5 Comparative Literature Issue (December 2004): 1013–1032.

75. Elissa Marder, “Snapshots of History,” Diacritics 22, no. ¾ (Autumn – Winter 1992): 127–144.

76. Walter Benjamin, The Writer of Modern Life, Essays on Charles Baudelaire, ed. Michael W. Jennings (Harvard University Press: 2006), 46.

77. Alys E. Weinbaum, “Ways of not seeing: (en)gendered optics in Benjamin, Baudelaire and Freud,” in Loss: The politics of Mourning, edited by David E. Lang and David Kazanjian (University of California Press, 2003): 396–426. This article tries to inject women’s modern urban experiences into our knowledge of urban history and tries to locate the locales and spaces of women’s experiences. In her view, and I agree, women’s invisibility in the literature of modernity has little to do with women’s actual lives during the period, but it is the product of discourses of modernity itself that has been focusing on male gendered places and experiences, thus, rendering the modern urban experience so far male.

78. Árpád Pásztor, “Szeptember a dunakorzón,” Nyugat 18 (1909) http://epa.oszk.hu/00000/00022/b1.htm.

79. Árpád Pásztor, “Himnusz budapesthez,” Nyugat 23 (1910) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00069/02014.htm “Bájos egy föld … Nem is komoly, csak játék/ … Nevetõ lányok, csengõ szavúak,/ölelõ kar, ólcsó csókú ajak./ … Könnyelmûség, mely cimborákra lel/ … … Hány tehetség, hány elpazarolt élet,/kávéházak nagy ablaka mögött!/ … Vad, bátor álmok, szent tervezgetés/. Meddõ küzdés, céltalan akarások/ … Honnan jövök és hová megyek én!”

80. István Peterdi, “Budapesthez,” Nyugat 19 (1908) http://epa.oszk.hu/00000/00022/00018/00398.htm “Kõrengeteg, zsibongó város/ … Leszállok rád és megcsókolom a földed./Megkönnyezlek hun és megáldalak./O, mert valaha nagynak láttalak,/mert nagy szerelmem hozzád meg nem ölted.”

81. Jenõ Heltai, “Kerepesi út,” Budapesti Negyed 70 (Winter 2010): 455. Originally published in Heltai, Jenõ. Kató Versek. Budapest (1894). “Szeretlek édes Budapestem,/te pajkos, kis kokott!/ … Legszebb utad szép Budapestem:/A Kerepesi út./ … Ez a tengernyi nép, e lárma,/E lázas fürgeség … /Úgy hallgatom e vad zsibongást,/mint egy tündérmesét./”.

82. Emil Makai, “Az Andrássy út,” in Két évszázad Magyar-zsidó költészete, ed. János Kõbányai (Budapest: Múlt és Jövõ, 2015): 197. “te vagy a legszebb útja budapestnek … “.

83. Emil Makai, “Az Andrássy út,” in Két évszázad Magyar-zsidó költészete, ed. János Kõbányai, 198 “Lehet az utca bármilyen fényes-/Szintelen:/Ha õ, ki lelkét belehelné,/Nincs jelen,/Ha egyszer az a szõke kislány/Elmarad/ ….”

84. Manuel Aalbers and Ugo Rossi, “Beyond the Anglo-American hegemony in Human Geography: a European perspective,” GeoJournal 67, no. 2 (2006): 137–47.

85. Rolf J. Goebel, “Benjamin’s Flaneur in Japan: Urban modernity and conceptual relocation,” German Quarterly 71, no. 4 (Fall 1998): 378.

Additional information

Notes on contributors

Mari Rethelyi

Mari Rethelyi received her PhD in Jewish Studies from the University of Chicago. Her research interest includes Modern Hungarian Jewish history, race theories, nationalism, Orientalism, Gender Studies and Modern Hungarian Jewish Literature. She has published on Modern Hungarian Jewish intellectual history and Neolog Hungarian Jewish nationalism.