Incomplete emancipation: the ‘Jewish Schism’ in the context of confessional equality in Hungary

ABSTRACT

This study analyses the relationship between the ‘Schism’ among Hungarian Jews in the 1860s and the subsequent slow pace of their religious emancipation. It does not discuss the social, historical, or theoretical background of the split, focusing instead on its political consequences. The analysis is based on an examination of parliamentary documents related to legislation introduced after 1867 and articles published in the progressive Jewish press. I will argue that the failure of Jewish communities to establish a unified central authority provided arguments for political actors who were opposed to granting Jews religious equality either legally or in everyday life.

KEYWORDS:

• Jewish Congress
• confessional equality
• ‘received’ religion
• Neolog movement
• limited autonomy

Acknowledgements

I would like to thank Mary Gluck and Andrew Horvat for helping me to improve the text and Zsolt Szilágyi for editing the maps.

Disclosure statement

No potential conflict of interest was reported by the author.

Notes

1. “Act XVII of 1867, On civic and political equality of the Jews” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1836–1868. évi törvénycikkek, ed. Dezső Márkus (Budapest: Franklin, 1896), 354.

2. “Act XLII of 1895, On the Jewish religion” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1894–1895. évi törvénycikkek, ed. Dezső Márkus (Budapest: Franklin, 1897), 305–6; “Act 53 1895, On free practice of religion” [in Hungarian], Ibid., 313.

3. József Eötvös, A zsidók emancipációja [The emancipation of Jews] (Budapest: Magvető, 1981); Károly Kecskeméti, “A liberalizmus és a zsidók emancipációja” [The liberalism and the emancipation of Jews], Történelmi Szemle 25, no. 2 (1982): 185–210; Anikó Prepuk, “A zsidóemancipáció a reformkorban” [The Jewish emanciaption in the Hungarian Age of Reform], Történeti Tanulmányok 3 (1994): 15–35.

4. Ambrus Miskolczy, “Az 1849-i magyar zsidóemancipációs törvény és ismeretlen iratai” [Act on Hungarian Jewish emancipation in 1849 and its unkown documents], Múlt és Jövő 10, no. 1 (1998): 8–41.

5. Jacob Katz, A House Divided: Orthodoxy and Schism in Nineteenth-Century Central European Jewry (Hanover NH and London: University Press of New England, 1998); Nathaniel Katzburg, “Jewish Congress of Hungary 1868–1869,” in Hungarian–Jewish Studies, ed. Randolph L. Braham (New York: World Federation of Hungarian Jews, 1969), vol. 2, 1–33; Michael K. Silber, “The Emergence of Ultra–Orthodoxy: The Invention of a Tradition,” in The Uses of Tradition: Jewish Continuity in the Modern Era, ed. Jack Wertheimer (New York and Jerusalem: The Jewish Theological Seminary of America, 1992), 23–84; and Howard Lupovitch, “Between Orthodox Judaism and Neology: The Origins of the Status Quo Movement,” Jewish Social Studies 9, no. 2 (2003): 123–53.

6. “Egyetemes gyűlés határozatai” [Resolutions of the Jewish Congress], in A vallás- és közoktatásügyi igazgatás hatályos jogszabályainak gyűjteménye [Collection of rules of ecclesiastical and educational administration], ed. László Harai, vol. 2, special part 4 (Budapest: A M. Kir. Vallás- és Közoktatási Miniszter, 1943), 317–58; “Orthodox hitközségek szervező szabályai” [Rules of Orthodox communities], Ibid., 359–74; “Status quo ante szervezetű izraelita hitközségekre vonatkozó közös rendelkezések” [Regulations on Status quo ante Israelite communities], Ibid., 375–88.

7. Gyula Zeke, “Szakadás után … “ [After the split], in Hét évtized a hazai zsidóság életében [Seven decades in life of Hungarian Jews] eds. Ferenc Lendvai L., Anikó Sohár, and Pál Horváth (Budapest: MTA Filozófiai Intézete, 1990), vol. 1, 145–61.

8. László Péter, “Church-State Relations and Civil Society in Hungary: A Historical Perspective,” in Hungary”s Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective (Leiden: Brill, 2012), 405–37.

9. Jenő Gergely, “Egyházi autonómiák Magyarországon a dualizmus korában 1867–1918” [Church”s autonomies in Hungary during the Dual Monarchy], Történelmi Szemle 46, no. 3–4 (2004): 297–338.

10. “Act 29 1840, On the Jews” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1836–1868. évi törvénycikkek, 175–6. On marriage-law concerning the Jews, see József Hajnóci R., A magyar zsidók közjoga: Betű- és számsoros útmutató a magyarhoni izraeliták felekezeti ügyeinek törvényes szervezetében [Consitutional law of the Hungarian Jews] (Lőcse: A Szerző Kiadása, 1909), 120–7.

11. “Act 53 1868, On the mutuality of »received« denominations” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1836–1868. évi törvénycikkek, 506–8.

12. “Deák Ferenc nagy egyházpolitikai beszéde” [Ferenc Deák”s speech on ecclesiastical policy], in Árpád Zeller, A magyar egyházpolitika 1847–1894 [Hungarian ecclesiastical policy 1847–1894] (Budapest: Boruth E., 1894), vol. 2, 128–36. József Eötvös” proposal, see “Vallás szabad gyakorlatáról és a vallásfelekezetek egyenjogúságáról szóló törvényjavaslat” [Bill on free practice of religion and equality of denominations], in Képviselőházi Irományok 1869–1872 [Records of House of Representatives], vol. 4 (Pest, 1870), 257–62.

13. “Irányi Dániel a vallásszabadságról törvényjavaslatot nyújt be” [Dániel Irányi brings in a bill on free practice of religion], in Képviselőházi Napló 1869–1872 [Proceedings of House of Representatives], vol. 3 (Pest, 1869), 176–206.

14. “Törvényjavaslat a »keresztény és izraelita között, valamint az országon kívül kötött polgári házasságról«“ [Bill “on civil marriage between the Christians and the Jews and on marriages contracted abroad”], in Zeller, A magyar egyházpolitika, vol. 2, 904–59; Anikó Prepuk, “Kísérletek az izraeliták felekezeti jogainak szélesítésére az emancipáció után (1867–1892)” [Attempts to broaden confessional rights of Jews after the emancipation], in Zsidóság – tradicionalitás és modernitás: Tisztelgő kötet Karády Viktor 75. születésnapja alkalmából [Jewry – traditionalism and modernity: memorial volume dedicated to Victor Karády on his 75^th birthday], eds. Zsuzsanna Hanna Biró and Péter Tibor Nagy (Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2012), 46–51.

15. Judit Kubinszky, Politikai antiszemitizmus Magyarországon 1875–1890 [Political antisemitism in Hungary 1875–1890] (Budapest: Kossuth, 1976); György Kövér, A tiszaeszlári dráma: Társadalomtörténeti látószögek [The drama of Tiszaeszlár: social historical approaches] (Budapest: Osiris, 2011).

16. Zeller, A magyar egyházpolitika, vol. 2, 1142–376.

17. Ibid., 1212–21.

18. Ibid., 1234–50.

19. Ibid., 1376–447.

20. Prepuk, “Kísérletek az izraeliták felekezeti jogainak szélesítésére,” 52–9.

21. “Törvényjavaslat a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről” [Bill on reorganization of the Upper House], in Képviselőházi Irományok 1884–1887, vol. 1 (Budapest, 1884), no. 25, 134–46.

22. Képviselőházi Napló 1884–1887 (Budapest, 1885), vol. 4, 315–401; vol. 5, 3–68, 309–94.

23. Főrendiházi Napló 1884–1887 [Proceedings of the Upper House], vol. 1 (Budapest, 1885), 138–245.

24. Péter Ujvári, ed., Zsidó Lexikon [Jewish lexicon] (Budapest: A Zsidó Lexikon Kiadása, 1929), 366, 818. The landowner Károly Sváb served in the Hungarian army in the War of Independence of 1849, and became MP of government party between 1875 and 1885. Ignác Hirschler was professor of ophthalmology and member of the Hungarian Academy of Sciences. He was leader of the progressive group during the Jewish Congress.

25. Lajos Szabolcsi, Két emberöltő: Az Egyenlőség évtizedei 1881–1931 [Two generations: the decades of Egyenlőség 1881–1931] (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993); Anikó Prepuk, “Az izraelita hírlapirodalom kezdetei Magyarországon” [The beginnings of the Jewish press in Hungary], in Emlékkönyv ifj. Barta János 70. születésnapjára [Memorial volume dedicated to János Barta Jr. on his 70^th birthday], eds. János Angi, László Pallai, and Imre Papp (Debrecen: Történelmi Intézet, 2010), 311–28.

26. Miksa Szabolcsi, “Egyenjogúsítás nálunk és máshol” [Emancipation in this country and elswhere], Articl. nos. 1–28. Egyenlőség 2, nos. 5–55 (Febr. 4 – 7 October 1883).

27. Ignácz Acsády, “Az országos szövetkezet alapszabálytervezete” [Draft for statutes of the national co-operative], Egyenlőség 2, no. 14 (8 April 1883): 5–8.

28. Sándor Ullmann, “A zsidó felekezeti ügyek rendezése” [Solution of the Jewish confessional issues], Egyenlőség 7, no. 4 (22 January 1888): 1–6.

29. Anikó Prepuk, “A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában” [The Neolog press for social inclusion of Jews], Budapesti Negyed 16, no. 2 (2008): 187–224.

30. Vilmos Vázsonyi, “A végtelen kérdés” [The endless question], Egyenlőség 10, no. 50 (11 December 1891): 1–3.

31. Vilmos Vázsonyi, “Emlékek és tanulságok” [Memories and lessons], Egyenlőség 30, no. 23 (1 June 1911): 2–3.

32. Vilmos Vázsonyi, “A választások előtt” [Before the election], Egyenlőség 11, no. 3 (15 January 1892): 2–4.

33. Miksa Szabolcsi, “Az értekezlet” [The assembly], Egyenlőség 11, no. 3 (15 January 1892), Supplement 1: 1–7. The Israelite Community of Pest became largest Neolog community having seven thousand taxpayers by the late 1880s.

34. Mór Wahrmann was the first Israelite MP elected in 1869 and chair of Israelite Community of Pest between 1883–1892. Mór Mezei was organizer of the Jewish Congress. Tibor Frank, ed., Honszeretet és hazafiúi hűség: Wahrmann Mór 1831–1892 [Patriotism and national devotion: Mór Wahrmann 1831–1892] (Budapest: Argumentum, 2006].

35. “Hazai Hírek” [Home News], Egyenlőség 11, no. 2 (8 January 1892): 9; “A zsidó hitfelekezetnek a törvényesen bevett felekezetekkel egyenjogosítása tárgyában a képviselőházhoz intézendő kérvény tervezete” Draft of the petition addressing to the House of Representatives for emancipation of the Jewish denomination], ibid., Supplement 1: 7–8.

36. “Bizonyságul és emlékeztetőül” [Testimony and reminder], Egyenlőség 11, no. 21 (20 May 1892): 5.

37. Adolf Frankl, “Pánjudaizmus” [Pan-Judaism], Zsidó Híradó 2, no. 2 (21 January 1892): 4–6.

38. Miksa Szabolcsi, “Az orthodox körlevél” [The Orthodox circular letter], Egyenlőség 11, no. 13 (25 March 1892): 1–3; Miksa Szabolcsi, “Az orthodox körlevél 2,” Egyenlőség 11, no. 14 (1 April 1892): 1–4; Moritz Ehrentheil, Rezeption und Orthodoxie (Budapest: M. Burian, 1892).

39. “Felekezeti egyenjogusításunk támaszai a házban” [Supporters of our confessional equality in the House of Representatives], Egyenlőség 11, no. 13 (25 March 1892), Supplement 1. These MPs created 19,6% of members of House of Representatives.

40. “A képviselőház zsidó tagjai” [Jewish MPs in the House of Representatives], Egyenlőség 11, no. 24 (10 June 1892), Supplement 1–3; Árpád Welker, “Between Emancipation and Antisemitism: The Jewish Presence in Parliamentary Politics in Hungary 1867–1884,” in Jewish Studies at the CEU 2 (1999–2001), ed. András Kovács (Budapest: CEU, 2001), 239–69.

41. Act 53 of 1868 decreed that children born from mixed marriage should follow their parent”s religion according to their sex, however, priests often baptised children belonging to other churches. See note 11 above.

42. Moritz Csaky, Der Kulturkampf in Ungarn (Wien: Böhlau, 1967); Gábor Salacz, A magyar kultúrharc története 1890–1895 [History of the Hungarian Kulturkampf 1890–1895] (Bécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi Kiadó, 1938).

43. Anikó Prepuk, “Miért éppen recepció? Az izraelita vallás egyenjogúsítása az 1890-es években” [Why just “received” religion? Emancipation of the Jewish religion in the 1890s], in Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára [Memorial volume dedicated to Zsuzsa L. Nagy on her 70^th birthday], eds. János Angi and János Barta Jr. (Debrecen: DUP, 2000), 263–81.

44. “Törvényjavaslat az izraelita vallásról” [Bill on the Jewish religion], in Képviselőházi Irományok 1892–1897, vol. 10 (Budapest, 1893), 290–3.

45. Spartacus (Gusztáv Beksics), “A vallási vita” [The confessional debate], Pesti Hírlap 14, no. 139 (19 May 1892): 1–2.

46. Képviselőházi Napló 1892–1897 (Budapest, 1892–1893), vol. 3, 256–441; vol. 9, 289–99.

47. Prepuk, “Miért éppen recepció?,” 275–80.

48. See note 2 above.

49. Dániel Szabó, “A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában” [Political organization of the Hungarian society in the dualist era], Történelmi Szemle 34, nos. 3–4 (1992): 199–230; Miklós Konrád, “Jews and Politics in Hungary in the Dualist Era, 1867–1914,” East European Jewish Affairs 39, no. 2 (2009): 167–86.

50. Documents of the Ministry of Education perished during the revolution of 1956, therefore the topic can hardly be researched.

51. Immánuel Löw, Chief Rabbi of Szeged represented the Neolog communities; Koppel Reich, Orthodox rabbi of Pest (and from 1930, Adolf Frankl, businessman) represented the Orthodox communities.

52. For the annual budgets, see Dr. Dezső Márkus, ed., Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1836−1912. évi törvénycikkek (Budapest: Franklin, 1896−1913); Gyula Térfy, ed., Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1914−1916. évi törvénycikkek (Budapest: Franklin, 1915−17).

53. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása: Végeredmények összefoglalása [Census of the Hungarian Kingdom in 1910: summary of outcome] (Magyar Statisztikai Közlemények, Új Sorozat, vol. 64) (Budapest: Athenaeum, 1920), vol. 6, 57. In 1910 Jewish population numbered 911 277 and created 5% of the total population. 74 275 adherents of Unitarian Church were 0,4% of the total population. The comparison of the figures are surprising, even if we take into account that the ratio of state support given to the churches did not depend on quantitative denominational membership figures only. It depended also on historical-governmental traditions and other factors, e.g. the economic and financial situation of the various denominations.

54. “Act XX of 1848, On Religion” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1836–1868. évi törvénycikkek, 243.

55. Egyenlőség 34, no. 44. (31 October 1915).

56. “Főpapok és államférfiak nyilatkozatai” [Declarations of prelates and statesmen], Egyenlőség 34, no. 44 (31 October 1915): 2–3, 7–11.

57. Ármin Fodor, “Szilágyi Dezső és az izraelita vallás törvénybe iktatása” [Dezső Szilágyi and the codification of Jewish religion], Egyenlőség 34. no. 44 (31 October 1915):11–22; Sándor Léderer, “Báró Bánffy Dezső és a magyar zsidóság” [Baron Dezső Bánffy and the Hungarian Jewry], ibid., 18–20; Sándor Komáromi, “Szabolcsi Miksa és a recepció” [Miksa Szabolcsi and religious emancipation], ibid., 20–1.

58. Ferenc Székely, “Recepció és autonómia” [Religious emancipation and autonomy], Egyenlőség 34, no. 44 (31 October 1915): 15–6.

59. Sándor Fleischmann, “Recipálták-e a recepciót?” [Did we receive “received” status?], ibid., 17–18.

60. Nathaniel Katzburg, Hungary and the Jews: Policy and Legislation 1920–1943 (Ramat-Gan: Bar-Ilan University Press, 1981).

61. “Act VIII of 1942, On regulation of legal status of the Jewish denomination” [in Hungarian], in Corpus Juris Hungarici: Magyar Törvénytár, 1942. évi törvénycikkek, eds. Miklós Degré and Alajos Várady-Brenner, (Budapest: Franklin, é. n.), 39–42.

62. István Egyed, A mi alkotmányunk [Our constitution] (Budapest: Magyar Szemle Könyvek, 1943), 158. Egyed participated in the preparation of the peace negotiations after World War I and was the official in charge of bills on electoral and Upper House jurisdiction.

63. Katzburg, Hungary and the Jews, 184–97.

Additional information

Notes on contributors

Anikó Prepuk

Anikó Prepuk is associate professor of history at the University of Debrecen. Her field of research is modern Hungarian Jewish history. She is the author of a comparative study of the modern history of Central and East European Jews in the nineteenth and twentieth centuries. Her habilitation (2014) discusses the formation of modern Jewish group identity in Hungary after the Emancipation of 1867 as reflected in the progressive Jewish press. She has taught at the Rabbinical Seminary–Jewish University of Budapest (2005–10) and at Josai International University in Tokyo (2014–15).