Multilingualism in urban Hungary, 1880–1910

Bibliography

• Babejová, Eleonóra. 2003. Fin-de-Siècle Pressburg: Conflict & Cultural Coexistence in Bratislava 1897–1914. Boulder: East European Monographs.
   Google Scholar
• von Ballus, Paul. 1823. Presburg und seine Umgebungen. Presburg: Andreas Schwaiger.
   Google Scholar
• Barát, Armin. 1902. Die königliche Freistadt Temesvár: Eine monographische Skizze. Temesvár: Selbstverlag.
   Google Scholar
• Beluszky, Pál, and Róbert Győri. 2005. The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20th Century. Vol. 46. Discussion Papers. Pécs: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences.
   Google Scholar
• Benkő, Elek. 2004. Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban: A Kolozsvárba olvadt Szentpéter falu emlékei. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
   Google Scholar
• Berecz, Ágoston. 2014. The Politics of Early Language Teaching: Hungarian in the Primary Schools of the Late Dual Monarchy. Budapest: Central European University Press.
   Google Scholar
• Berkeszi, István. 1900. Temesvár szabad királyi város kis monographiája. Temesvár: Temesvár-kerületi Tanári Kör.
   Google Scholar
• Borovszky, Samu, ed. 1896. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság.
   Google Scholar
• Borovszky, Samu, ed. n.d. Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság.
   Google Scholar
• Brix, Emil. 1982. Die Umgangssprachen in Altösterreich zwischen Agitation und Assimilation: Die Sprachenstatistik in den zisleithanischen Volkszählungen 1880 bis 1910. Wien: Böhlau.
   Google Scholar
• Cohen, Gary B., and Johannes Feichtinger. 2014. “Introduction: Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience.” In Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience, edited by Gary B. Cohen and Johannes Feichtinger, 1–14. New York: Berghahn.
   Google Scholar
• Csáky, Moritz. 2010. Das Gedächtnis der Städte: Kulturelle Verflechtungen – Wien und die urbanen Milieus in Zentraleuropa. Wien: Böhlau.
   Google Scholar
• Czoch, Gábor. 2009. “A nemzetiségi megoszlás kérdései és társadalmi dimenziói Kassán az 1850/51-es összeírás alapján.” In “A városok szíverek:” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról, 149–164. Pozsony: Kalligram.
   Google Scholar
• Deák, István. 1990. Beyond Nationalism: A Social and Political History of the Habsburg Officer Corps, 1848–1918. New York: Oxford University Press.
   Google Scholar
• Erdei, Ferenc. 1942. Die ungarische Stadt. Budapest: Wissenschaftlicher Ausschuss der Ungarisch-Deutschen Gesellschaft.
   Google Scholar
• Fényes, Elek. 1851. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest: Kozma Vazul.
   Google Scholar
• Fleisz, János. 2005. Város, társadalom, kultúra: Nagyvárad a 19–20. században. Nagyvárad: Sapienta Varadiensis Alapítvány.
   Google Scholar
• Fleisz, János. n.d. Város, kinek nem látni mását: Nagyvárad a dualizmus korában. Nagyvárad: Charta Könyvkiadó.
   Google Scholar
• Gaal, György. 2005. Kolozsvár vonzásában: tanulmányok, megemlékezések. Kolozsvár: Pallas-Akadémia.
   Google Scholar
• Glettler, Monika. 1988. “Ethnische Vielfalt in Preßburg und Budapest um 1910.” Ungarn Jahrbuch 16: 46–71, and 17: 95–152.
   Google Scholar
• Hanák, Péter. 1978. “Magyarország társadalma a századforduló idején.” In Magyarország története, edited by Péter Hanák, 7: 403–515. Budapest: Akadémiai Kiadó.
   Google Scholar
• Henschel, Frank. 2013. “Lebenswelten in Kassa/Košice/Kaschau zwischen urbaner Vielfalt und Nationalismus 1867–1918.” PhD diss., University of Leipzig.
   Google Scholar
• Horel, Catherine. 2005. “Multi- und Plurikulturalismus in urbaner Umwelt. Nationale und soziale Vielfalt in den Städten der Habsburger-Monarchie 1867–1914.” Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 113 (3–4): 349–361.
   Google Scholar
• Horel, Catherine. 2010. “Wem gehört die Stadt? Multikulturalismus versus Magyarisierung am Beispiel dreier Städte Transleithaniens 1880–1914.” In Nation, Nationalitäten und Nationalismus im östlichen Europa: Festschrift für Arnold Suppan zum 65. Geburtstag, edited by Marija Wakounig, Wolfgang Mueller, and Michael Portmann, 225–248. Münster: LIT.
   Google Scholar
• Hungarian National Archives (Budapest), collection Hungarian Central Statistical Office (XXXII-23-h), 1910 census, box 719.
   Google Scholar
• Judson, Pieter M. 2014. “Do Multiple Languages Mean a Multicultural Society? Nationalist ‘Frontiers’ in Rural Austria, 1880–1908.” In Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience, edited by Gary B. Cohen and Johannes Feichtinger, 62–82. New York: Berghahn.
   Google Scholar
• Kamusella, Tomasz. 2008. The Politics of Language and Nationalisms in Central Europe during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
   Google Scholar
• Kardos, Emilia. 1932. A pécsi német sajtó és színészet története. Pécs: Danubia.
   Google Scholar
• Katus, László. 1995. “Pécs népessége 1848 és 1920 között.” In Pécs népessége 1543–1990, edited by Vonyó József, 37–93. Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs: Pécs Története Alapítvány.
   Google Scholar
• Kertzer, David I., and Dominique Arel. 2002. “Censuses, Identity Formation, and the Struggle for Political Power.” In Census and Identity: The Politics of Race, Ethnicity, and Language in National Censuses, edited by David I. Kertzer and Dominique Arel, 1–42. Cambridge: Cambridge University Press.
   Google Scholar
• Kollárov, Mózes István. 1912. “Arad város és Arad megye szerb népe.” In Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása, 464–491. Arad: Monographia-Bizottság.
   Google Scholar
• Kósa, László. 1987. “Kinderaustausch und Spracherlernen in Ungarn.” Hungarian Studies 3 (1–2): 85–93.
   Google Scholar
• Kovács, Alajos. 1928. A nyelvismeret mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője. Budapest: Hornyánszky Viktor.
   Google Scholar
• Lakatos, Ottó. 1881. Arad története. Arad: Gyulai István.
   Google Scholar
• Lakos, Lajos. 1912. A váradi zsidóság története: Hiteles levéltári adatok alapján. Nagyvárad: Nagyvárad-Nyomda és Ujságvállalat.
   Google Scholar
• Lőwy, Dániel. 2005. A Kálváriától a tragédiáig: Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár: Koinónia.
   Google Scholar
• Lukacs, John. 1988. Budapest 1900: A Historical Portrait of a City and Its Culture. New York: Weidenfeld and Nicolson.
   Google Scholar
• Mannová, Elena. 2002. “Die Pressburger Deutschen und ihre Vereine im 19. Jahrhundert (Vornationale Identität im multhiethnischen urbanen Raum).” In Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pressburg, edited by Wynfrid Kriegleder, Andrea Seidler, and Jozef Tancer, 65–82. Bremen: Edition lumière.
   Google Scholar
• Marácz, László. 2012. “Multilingualism in the Transleithanian Part of the Austro-Hungarian Empire (1867–1918): Policy and Practice.” Linguistics (Jezikoslovlje) 13 (2): 269–298.
   Google Scholar
• Márki, Sándor. 1892. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad: Monographia-Bizottság.
   Google Scholar
• MKKSH. 1912. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása: Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Vol. 42. Magyar statisztikai közlemények. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
   Google Scholar
• OMKSH. 1882. A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal.
   Google Scholar
• Pakot, Levente. 2010. “Népszámlálások, nemzetiségi statisztikák és nemzetépítés Magyarországon, 1867/80–1918.” In Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon: 19. századi nemzetépítő diskurzusok, edited by Albert Réka, Czoch Gábor, and Erdősi Péter, 335–376. Budapest: Atelier.
   Google Scholar
• Reizner, János. 1899. Szeged története. Szeged: Szeged Szab. Kir. Város közönsége.
   Google Scholar
• Rindler Schjerve, Rosita, and Eva Vetter. 2003. “Historical Sociolinguistics and Multilingualism: Theoretical and Methodological Issues in the Development of a Multifunctional Framework.” In Diglossia and Power : Language Policies and Practice in the 19th Century Habsburg Empire, edited by Rosita Rindler Schjerve, 35–66. Berlin: Mouton de Gruyter.
   Google Scholar
• Sonkoly, Gábor. 2002. “‘… édes Hazánknak ezen első Magyar fővárosa…’ Az átmenet problémái: Kolozsvár 1790–1848 között.” In Erdélyi várostörténeti tanulmányok, edited by Pál Judit and Fleisz János, 119–145. Csíkszereda: Pro-Print.
   Google Scholar
• Sujoldžić, Anita, Mirna Jernej, and Zrinjka Glovacki-Bernardi. 2012. “Multilingualism in Northwestern Part of Croatia during Habsburg Rule.” Linguistics (Jezikoslovlje) 13 (2): 327–350.
   Google Scholar
• Szabó, Miklós. 1978. “Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában.” In Magyarország története, edited by Hanák Péter, 7: 873–1002. Budapest: Akadémiai Kiadó.
   Google Scholar
• Szélpál, Lívia. 2012. “A Tale of Two Hungarian Cities: The Making and Reading of Modern Debrecen and Szeged, 1850–1914.” PhD diss., Central European University, Budapest.
   Google Scholar
• Szemenyei, Kornél. 1908. “A magyarosodás folyamata.” Magyar Társadalomtudományi Szemle 1 (1908): 705–726.
   Google Scholar
• Vörös, Károly. 1971. “Gazdaság és társadalom a dualizmus korában.” In Győr: Várostörténeti tanulmányok, edited by Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, and Z. Szabó László, 323–404. Győr: Győr Megyei Város Tanácsa.
   Google Scholar